2017. február 12., vasárnap

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Lívia – latin eredetű; Jelentése: ólomszínű, kékes.

Lídia – görög eredetű; Jelentése: az ókori Lídiából való nő.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük.”

Paolo Coelho

 [/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-938c50-7f50″][vc_column_text] 

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Anonymus, P. mester (XI. sz. vége – XII. sz. eleje).

Az első ránk maradt történeti mű, A magyarok cselekedeteiről (Gesta Hungarorum) szerzője. Egyes kutatók szerint a Felső-Tisza-vidékről származott, és szoros kapcsolat fűzte az itt birtokos Abákhoz. Anonymus részletesen bemutatta munkájában a honfoglalás kori Munkács, Ungvár és Borzsova vidékét.  Magyarázata szerint a magyarokat Ung váráról nevezik a külföldiek „hungváriaknak”. Ő nevezte el a Laborc folyóról az ezen a területen sohasem élt Laborc vezért. Munkács nevének eredetét is a mondai hagyományok alapján magyarázta. Szerinte azért nevezték el Munkácsnak a várost, mert a magyarok nagy „munkával” érkeztek meg erre a földre.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Megnyitja kapuit a Budapest Sportcsarnok, mely a sportrendezvények mellett politikai gyűléseknek is otthont adott. (1982).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

 [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-78c50-7f50″][vc_column_text]ÁLDOZATKÉSZSÉGED MÉRTÉKE

„Amikor látta a sokaságot, megszánta őket.” (Máté 9:36)

Bár tagadhatatlanok bizonyos gazdasági nehézségek, még messze nem tartozunk a legszegényebb országok közé. A jólét és az adakozókészség azonban nem feltétlenül függ össze. Azt mondod, ha egyszer sok pénzed lesz, majd nagylelkűbben fogsz adakozni? Kit akarsz átverni? Jézus azt mondta: „ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is” (Máté 6:21). Egy Nagy-Britanniában végzett kutatás azt az eredményt mutatta, hogy 2010 és 2011 között a lakosság 20 legszegényebb százaléka jövedelmének 3,2 %-át adta jótékony célra, míg a leggazdagabb 20 % csupán 0,9%-ot adakozott. Daniel Levin pénzügyi szakértő állítja: „a jólét nem abban rejlik, amit elérünk, inkább abban, amit odaadunk.” Az igazság az, hogy ha szeretnél nagylelkűbb emberré válni, akkor nem várhatsz arra, hogy jövedelmed növekedjen; engedned kell, hogy Isten megváltoztassa a szívedet. Ez azt jelenti, hogy minden nap keresel okot az adakozásra, és találsz egy sürgető ügyet vagy arra méltó szolgálatot, ahová adakozhatsz. Nem is kell messzire keresgélned, ott vannak körülötted. A Biblia azt mondja Jézusról, hogy „amikor látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül.” Végeredményben, akiknek adakozol, azok nem egyházak. ügyek vagy intézménye, hanem emberek. Emberek, akiket Isten szeret és értékesnek tart, emberek, akikért Krisztus meghalt. Nos, mit teszel másokért? Áldozatkészséged mértékét az határozza meg, mit felesz erre a kérdésre!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]