Digitalizálták a szovjet táborokba hurcoltakról szóló legnagyobb iratanyagot

Digitalizálta a Szovjetunióba hurcolt magyarok legnagyobb egységes iratanyagát, a külügyminisztérium egykori hadifogoly osztályának dokumentumait a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL), amely a Gulág Emlékbizottság támogatásával multimédiás online oktatóanyagot is készített a témában.

A mintegy 700 ezer oldalnyi iratanyag digitalizálása hatalmas lehetőség, hiszen bár sokan gondolhatják, hogy az 1945 utáni történelmünk már teljesen ismert, de ez nem így van – mondta el Mikó Zsuzsanna, az MNL főigazgatója csütörtökön Budapesten. Hozzáfűzte: az MNL Oktatólapok internetes oldalán elérhető interaktív Gulág-alkalmazás mindenki számára közérthető formában ismerteti meg a korszak történelmét, a kutatási eredményeket és forrásokat.

Az 1945 utáni időszak egyik legtragikusabb eseménye, amikor a magyar kormány közreműködésével a szovjet megszálló csapatok magyar állampolgárokat hurcoltak el a Szovjetunió lágereibe mindenféle ítélet nélkül – hangsúlyozta Mikó Zsuzsanna. A sajtótájékoztatón Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a lágerekbe és málenkij robotra elhurcoltak története évtizedekig a 20. századi történelem elhallgatásra ítélt fejezete volt. Ma nemcsak a fiatalok, hanem a felnőttek nagy része sem tudja pontosan mi az a Gulág, a hadifogság vagy a lágerélet. Az adatok gyűjtése és közreadása ezért a Gulág-emlékév egyik legfontosabb eredménye.

„Az utolsó órában vagyunk, hiszen a mai is élő túlélők már mind 80 éven felüliek” – hangsúlyozta Kovács Emőke, a Gulág Emlékbizottság szakmai vezetője, aki szerint az emlékévben a közös társadalmi trauma feldolgozására számos interjú készült túlélőkkel, konferenciákat rendeztek, adatbázisok és feltáró munkák indultak el. A történész úgy vélte: a szakma bevonása mellett nagyon fontosak a civil pályázatok, a február 25-én záródó emlékévben számos magyarországi és határon túli magyar település kapott támogatást kordokumentumok megjelentetésére, kiállítások rendezésére, emléktáblák állítására.

Szabó Csaba, az MNL általános főigazgató-helyettese kiemelte: a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztály irategyüttese 347 doboz terjedelmű, rendkívül rossz állapotban lévő anyagot ölelt fel, amelyet most állományvédelmi szempontból kezeltek, rendeztek, település szerint kereshetővé tettek és digitalizáltak. A dokumentumok fényében hihetetlen szervezettséggel működött az elhurcolás folyamata a Vörös Hadsereg részéről, a front elvonulása után 2-3 nappal már megjelentek azok a speciális alakulatok, amelyek összefogdosták a katonákat és civileket – mutatott rá a szakember.

A Magyarok a Gupvi- és gulág-táborokban című interaktív, multimédiás és folyamatosan bővülő oktatóanyag az MNL korábbi két alkalmazásával (Rendszerváltozás Magyarországon 1987-1990 és Koncepciós perek Magyarországon 1945 után) együtt vált szabadon hozzáférhetővé a levéltár Oktatólapok internetes oldalán. A közép- és felsőoktatásban is jól használható felületen több órányi hang- és videóanyag, mintegy 15 ezer oldal eredeti levéltári irat, számos fotó, tudományos értekezések és névlexikon böngészhető – mondta el Szabó Csaba. Kitért arra is: az összesen 37 millió forintos projekt részeként megújult az MNL 16 éves múltra visszatekintő Archivnet című akadémiai besorolású, forrásközlő tudományos online szaklapja is. A folyóirat 2017. évi első Hadifogság, gulág, málenkij robot (1944-1956) című tematikus számában hét tanulmány jelent meg.