Még mindig nem látni, milyen lesz az amerikai diplomácia

Kicsit normalizálódott a helyzet az amerikai alelnök müncheni felszólalása után, ami az amerikai diplomácia kiszámíthatóságát illeti, de még mindig sok a bizonytalanság. A NATO-val kapcsolatos orosz és amerikai nyialtkozatok pedig szembe mennek egymással. Erről beszélt az M1-en Gálik Zoltán egyetemi docens.

Sokkal barátságosabb, nyugodtabb beszédet mondott Mike Pence amerikai alelnök szombaton az 53. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC), mint azt sokan várták. „Kilépett a függöny elé” az új amerikai diplomácia, amivel kicsit normalizálódik a helyzet, miután az elmúlt hónapban nagyon sokan felhánytorgatták a washingtoni külpolitikai vezetésnek, hogy kiszámíthatatlan – hangsúlyozta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Kiállt a NATO és a 2 százalék mellett is

Az elemző szerint Mike Pence Münchenben arról adott tanúbizonyságot, hogy a NATO, a transzatlanti szövetség nagyon fontos, bár a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított 2 százalékos mértéke nagyon fontos, mindenkire vonatkozó elvárás. A NATO-ban csupán öt tagország védelmi kiadásai érik el a GDP 2 százalékát, de Donald Trump mindenkitől elvárja, hogy teljesítse vállalását – jelentette ki Mike Pence.

Az alelnök Münchenben azt mondta, az Egyesült Államok minden eddiginél erősebb lesz Donald Trump elnök vezetésével, kitart a NATO-beli és európai szövetségesei mellett. Mike Pence hangsúlyozta: az Egyesült Államok mindig Európa legnagyobb szövetségese volt, és az is marad. Amerika továbbra is kiáll a közös értékek, a szabadság, a demokrácia, az igazság és a jog uralma mellett – mondta.

Szembe mennek az orosz és amerikai nyilatkozatok

Kilépett a színre Rex Tillerson, amerikai külügyminiszter is, aki először találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, a G20-csoport bonni külügyminiszteri összejövetelén. Megbeszélték, hogy idén júliusban, a következő G20-csúcson valószínű, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök is találkozik.

A németországi eseményen inkább az orosz fél, Lavrov mondott harcias beszédet, aki azt mondta, Oroszország egy „Nyugat utáni” demokratikus és igazságos világrendet szeretne, amiben a nemzetállamok kell, hogy elsősorban megfogalmazzák a biztonsági igényeiket. Lavrov tehát mindenképpen le akart számolni a hidegháború csökevényének tekintett NATO-val. Az észak-atlanti szövetség egyben tartása azonban ezzel éppen ellentétes irányba megy – tette hozzá Gálik Zoltán.

Ukrajnai rendezés nélkül maradnak a szankciók

A müncheni konferencia egyik kiemelt üzenete volt, hogy továbbra is mindenki nagyon fontosnak tartja az ukrajnai helyzet rendezését, és elkötelezett a két éve kötött békemegállapodás mellett. Ez pedig azt is jelenti, hogy az ellene hozott szankciókhoz csak akkor lehet hozzányúlni, ha az egyezmény pontjait Oroszország is betartja – mondta az elemző.

Még mindig nem látni, milyen lesz amerikai diplomácia

Koherens amerikai külpolitikának azonban egyelőre így sem látni a kontúrjait. Kérdés, hogy jön-e olyan új politikai elit, amely ki tudja majd szolgálni Donald Trump amerikai elnök, illetve a külügyminiszter, Rex Tillerson rendszerét – látva Michael Flynn amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó napokkal ezelőtti lemondását.