Baktériumok alakítják üzemanyaggá a tengeri moszatokat

Alternatív üzemanyagok forrásaiként nem csak a kukorica, repce, cukornád és egyéb szántóföldi növények jöhetnek szóba, hanem például az algák is. A szárazföldi növényekkel szemben számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák.

Eddig hiányzott a megfelelő technológia, hogy ezeket a szénhidrátokat ipari mértékben etanollá lehessen alakítani. Amerikai kutatók most közelebb kerültek a probléma megoldásához – a Science című folyóiratban bemutatják, hogyan képes az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja az alga-szénhidrátot etanollá változtatni.

A kutatásban részt vevő Bio Aschitecture Lab (BAL) biotechnológiai vállalat közlése szerint az algák szárazanyag-tartalma mintegy 60 százalékban szénhidrátokból áll, ennek a fele az úgynevezett alginátból. A BAL és a Washingtoni Egyetem kutatói az osztrigafarmok kártevőjeként ismert Vibrio splendidus baktérium génjeit juttatták be az E. coli baktériumokba, amelyek lehetővé tették az alginát megemésztését. A módosított baktériumok a tengeri moszatok szénhidráttartalmának több mint 80 százalékát képes voltak így etanollá alakítani – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de).

A kutatók szerint ezzel a módszerrel egy hektárnyi területről akár 19 000 liter üzemanyagot is lehetne előállítani évente, márpedig ez a hozam kétszerese annak, amely ugyanekkora területnyi cukornádból, és ötszöröse annak, amely kukoricából nyerhető.

A kutatást az amerikai energiaügyi minisztérium támogatta. Az eljárás körül több szabadalmat is bejelentettek a BAL szerint, amely együttműködik többek közt a norvég Statoil olajipari vállalattal és az amerikai DuPont vegyipari céggel.

Forrás: MTI/erdely.ma