Ha indokolatlanul magas a gázszámla

„Minap megkaptam a gázszámlát, és nem akartam hinni a szememnek, mert abban a tényleges fogyasztásunk duplája volt feltüntetve. Közismert, hogy a gáz manapság amúgy is méregdrága. Alig bírjuk kifizetni azt a keveset is, amit kénytelenek vagyunk elégetni, hogy szét ne fagyjon a fűtési rendszer. Képzelheti hát, hogy mit éreztem a számla láttán. Eddig még soha nem tartoztunk a közüzemi díjakkal, de most már ehhez a család havi jövedelmének a tetemes részét oda kell adnom. Köteles vagyok fizetni, ha a számlában szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak? Mit lehet ilyenkor tenni?”

– Előrebocsátanám, hogy érthető az olvasó felháborodása. Kérdése megválaszolását kezdjük ott, hogy a gázszolgáltató és a fogyasztó között megkötött szerződés értelmében a fogyasztó kötelessége havonta tájékoztatni a szolgáltatót arról, hogy mennyit mutat a gázóra a hónap első napján. Ezt ma már többféleképpen is megtehetik a fogyasztók:
– saját fiókot nyithatnak a 104.ua weboldalon;
– felhívhatják a helyi gázszolgáltató vállalat ügyfélszolgálatát telefonon;
– e-mailben is beküldhetik az adatokat;
– írhatnak sms-t;
– személyesen is felkereshetik a szolgáltató ügyfélszolgálatát.

Fontos, hogy a gázóra állására vonatkozó adatoknak legkésőbb a fogyasztó és a szolgáltató közötti szerződésben feltüntetett időpontig – rendszerint az elszámolási időszakot követő hónap ötödikéig – be kell kerülniük a szolgáltató adatbázisába. Célszerű figyelembe venni, hogy ha a fogyasztó maga táplálja be az adatokat a rendszerbe a 104.ua weboldalon nyitott ügyfélfiókján keresztül, az elszámolás alapjául szolgáló óraállás azonnal megjelenik a szolgáltató adatbázisában, míg a többi esetben ehhez érthetően szükség van némi átfutási időre. Éppen ezért nem tanácsos az utolsó pillanatra halasztani az adatszolgáltatást. Az időben történő adattovábbítással a fogyasztó elérheti, hogy a szolgáltató által küldött számlában a tényleges óraállás és az ennek megfelelően fizetendő összeg szerepeljen.

Ezzel együtt véleményem szerint a jelenlegi rendszer komoly hiányossága, hogy nem szabályozza egyértelműen, mikor terheli felelősség a fogyasztót az adatszolgáltatás elmulasztásáért és ez milyen következményekkel jár, s mi a helyzet olyankor, ha a friss adatok a szolgáltató hibájából nem kerülnek be idejében vagy pontosan a rendszerbe. Ugyancsak részletes szabályozást igényelne a szolgáltató számlaképzési eljárása adatszolgáltatás hiányában.
A sajtóban olvashattunk arról a gyakorlatról, hogy az adatszolgáltatás késése esetén a szolgáltató maga becsüli meg a fogyasztó gázfelhasználását. Ilyenkor a szolgáltató a legutóbbi rendelkezésére álló óraleolvasási adathoz hozzáadja az adott periódus végéig általa a fogyasztó korábbi felhasználása alapján prognosztizált gázfogyasztást, s az ennek megfelelő összeget számlázza ki. Ez a gázmennyiség természetesen lényegesen eltérhet a tényleges fogyasztástól, s így fizetni is többet kell érte. Az nem fordulhat elő, hogy az így befizetett nagyobb összeg esetleg elvész, hiszen a szolgáltatónak legkésőbb egy éven belül el kell számolnia a fogyasztóval, a befizetett díjakról és a felhasznált gázról számlát kell adnia. Kétségtelen azonban, hogy ez az eljárás pótlólagos terhet jelent azok számára, akiknek amúgy is gondot okoz a közüzemi díjak törlesztése.
A fentebb leírt gyakorlat miatt a konkrét tények ismerete nélkül lehetetlen megállapítani, hogy az ön esetében a kiugróan magas számla a szolgáltató, a gázóra-leolvasó hibájának, esetleg a fogyasztásbecslés alkalmazásának a következménye.

Javaslom ezért, hogy a korábbi fizetési bizonylatok és a gázóra adatainak birtokában keresse fel a szolgáltató legközelebbi ügyfélirodáját, s igyekezzék mielőbb személyesen tisztázni a tényállást. Amennyiben ezek után is úgy ítéli meg, hogy a szolgáltató eljárása jogtalan, vagyis tévedés történt, írjon panaszt a szolgáltató társaság vezetőjének címezve, amelyet személyesen (ilyenkor figyeljen a panasz iktatására!), vagy térti vevényes levél formájában is eljuttathat a címzettnek. Ha levelére nem érkezik hivatalos válasz egy hónapon belül, vagy ha a választ nem tartja kielégítőnek, bírósághoz fordulhat.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a fogyasztónak nem feltétlenül kell a szolgáltató által kézbesített számlának megfelelően elszámolnia az igénybe vett szolgáltatásért. Amennyiben rendelkezik saját számlakönyvvel, számlanyomtatvánnyal, azt is kitöltheti a tényleges gázóraállásnak megfelelően. Még a szolgáltató által megküldött hibás számla jobb oldali szelvényében is van lehetőség arra, hogy a polgár feltüntesse a valós óraállást, majd az ennek alapján kiszámított fizetendő összeget. Fontos azonban, hogy amikor megejti a befizetést, kérje meg a pénztárost, hogy ne csupán a befizetett összeget, hanem a gázóra állását is tüntesse fel a számítógépes adatbázisban – már ha erre mód van. A pénzintézetek ugyanis csupán digitális formában számolnak el a szolgáltatókkal a befizetésekről, vagyis az ön által kitöltött papíralapú számla nem jut el a szolgáltatóhoz, s ezért ott nem is fogják ismerni sem a gázóra állását, sem azt, hogy mekkora fogyasztást fizetett ki ön valójában.
Nem árt megjegyezni, hogy a havi fogyasztást a szolgáltatóval kötött szerződésben feltüntetett dátumig, rendszerint az elszámolási időszakot követő hónap tizedikéig kell megfizetni. Ha a szolgáltató által megküldött számla alapján törlesztünk, a számla kiállításának dátumától számított 10 napon belül kell fizetnünk. Amennyiben a fizetési határidő lejárta utáni 10 napon belül sem egyenlítjük ki tartozásunkat, a szolgáltatónak jogában áll büntetőkamatot kivetni, ami a tartozás keletkezésének idején érvényes nemzeti banki alapkamat duplája a késedelem minden napja után.

hk