Magyar fiatalok készítettek filmet a Fülöp-szigeteki gyerekek közti misszióról

Bazsik Ádám és Huszár Domonkos, a ShoeShine munkatársai a Faces of Love – A szeretet arcai Manilából című film forgatásról beszéltek a „Nyitott szívvel Isten tenyerén” című katolikus előadássorozat májusi összejövetelén a pápai Szent Benedek-plébánián.

Fiatalok, lendületesek, optimisták és elkötelezettek, hiszik, hogy munkájuk nyomán talán jobb lesz a világ. Legutóbb Manilában jártak, hogy filmet forgassanak nehéz sorsú fiatalokról és az őket segítő szerzetesnővérekről.

Bazsik Ádám, a ShoeShine vezető koordinátora elmondta, egy meghívásnak tettek eleget azzal, hogy hárman elmentek Manilába, hogy filmet készítsenek az ott élő emberekről, az Acay szervezet ott folyó missziós tevékenységéről. Megkereste őket egy magyar származású missziós nővér, Fabian Edith Mirjam, aki Manilában hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik. Megfogta őt a hitelességük és fiatalos formanyelvük.

A húsz éve működő misszió kapcsán Bazsik Ádám elmondta, „mi Manilában európaiként zárt emberek voltunk, sokkal jobban magunkba voltunk fordulva, mint ők. Fontos élmény volt, amit nem is gondoltunk volna, hogy a filippínók nagyon kedvesek, mosolygósak, befogadóak. Az interjúikat hallgatva nehéz volt feldolgozni azt a lelki nyomort, ami ott szinte ránk ömlött. Nagy kihívás volt ez számunkra. Ilyen témával még soha nem foglalkoztunk. Az országon belül több helyszínen is forgattunk. Reméljük, hogy akik megnézik a dokumentumfilmünket, azokban komoly nyomot hagy az alkotásunk. Célunk, hogy kimozdítsuk őket a saját, kényelmes világukból, hiszen ahogy mi is egy kisebb formálódáson mentünk keresztül, a nézők is egészen máshogy fogják értékelni majd a világot. A Fülöp-szigetek a végletek országa: hatalmas a gazdagság és a szegénység is. Az egyik legsúlyosabb probléma a gyermekbűnözés: a prostitúció, a gyermekbűnözők, sokszor bérgyilkosok kiképzése és a kábítószer. Ez megrendítő volt számunkra, s meg kell fontolnunk, hogy mi, európaiak mitől is vagyunk boldogok, mi tesz bennünket boldoggá”. A fiatalok elmondták, az elmúlt tíz évben közel 800 kisfilmet készítettek ifjúsági témakörökben.

Huszár Domonkos, a film rendezője elmondta, számára megrendítő volt látni azt a nyomort, amit Manilában tapasztaltak a három hét során. Amikor elkezdte a filmet vágni, akkor értette meg igazán, hogy mit is élt át ott kint, vagyis hogy a „szenvedésből élet kovácsolódjék”.