A franciák mellett az olaszok is választanak ma

A francia részvétel alacsonynak ígérkezik, hiszen a lakosság alig fele biztos abban, hogy az urnákhoz járul, míg Olaszországban mintegy tízmillió szavazópolgár voksát várják ma az időközi helyhatósági választásokon, amelyek belpolitikai tesztnek számítanak a balközép kormánykoalíciós és a jobbközép ellenzéki pártok számára is.

A Franciaországban a bal- és jobboldal között hatvan éve tartó politikai váltógazdaság érhet véget a nemzetgyűlési választások mai első fordulójában, amelyen a felmérések szerint alig egy hónnappal az elnökválasztás után Emmanuel Macron államfő és pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat.

Június 11-én és 18-án a parlament mostanáig baloldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választják újra a franciák. A képviselői helyekért vasárnap 7877 jelölt indul. A Nemzeti Front elutasítottságának köszönhetően kétharmados többséggel elnökké választott Emmanuel Macronnak az a célja, hogy a pártja megszerezze a kényelmes többséget az alsóházban is a reformprogramja elindításához.

A köztársasági elnök egy évvel ezelőtt alakult centrummozgalma a felmérések szerint 29-30 százalékkal végezhet az élen vasárnap, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a jobbközép Köztársaságiakat, akik 20-23 százalékra számíthatnak a 17-18 százalékkal harmadik helyre várt Marine Le Pen vezette Nemzeti Front előtt. A radikális baloldal 11-12, míg az eddig kormányzó szocialisták alig 8-9 százalékos támogatottsággal történelmi vereséget szenvedhetnek.

A jobboldali tábor továbbra is jelentős, de nagyon széttöredezett és megosztott, amióta ők adják a kormányfőt Edouard Philippe személyében. A Szocialista Párt tetszhalott állapotban van, az elnökválasztáson történelme legjobb eredményét elért Nemzeti Front pedig várhatóan nem tudja megismételni a sikert. A mandátumbecslések szerint az LREM és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a második fordulóban megszerezheti az abszolút többséget, amelyhez 289 képviselői hely szükséges. Macron mozgalmának pedig 385-415 képviselőt jeleznek előre a felmérések.

Időközi helyhatósági választások Olaszországban

Az olaszok reggel 7 órától este 11 óráig adhatják le voksukat. Ahol eredménytelenül végződik az első forduló, két héttel később, június 25-én tartják meg a második fordulót. Több mint ezer önkormányzatban választanak új polgármestert és képviselőket. Ez az olaszországi önkormányzatoknak majdnem az egynyolcada. Kiemelt figyelem kíséri a négy tartományi székhelyt (Catanzaro, Genova, L’Aquila és Palermo városát), ahol új tartományi elnököt és tartományi testületet is választanak. Emellett huszonöt megyeszékhely vezetését is megújítják.

A megmérettetésen nyolc, százezresnél nagyobb lélekszámú város, valamint százötvenhárom olyan város vesz részt, amelynek lakossága meghaladja a 15 ezer főt. A többi ennél kisebb. Időközi helyhatósági választást legutóbb tavaly ilyenkor tartottak, akkor több mint 1300 olaszországi önkormányzatban. Tavaly az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) megszerezte Róma és Torinó városának főpolgármesteri székét.

Az idei választáson a balközép kormánykoalíciót vezető Demokrata Párt (PD) felmérheti, hogy mekkora a támogatottsága, miután Matteo Renzi volt miniszterelnök tavaly decemberben lemondott, majd áprilisban visszatért a párt főtitkári székébe. A PD nagy ellenfelének számító M5S is megmutathatja politikai erejét, esetleges további erősödéssel. Várakozás előzi meg a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Hajrá Olaszország és az Északi Liga eredményeit is.

Koszovó is választ

Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban. Az ország 1,9 millió szavazópolgára előrehozott választáson dönt a 120 fős parlament új összetételéről.

A huszonhat választási listán szinte az összes, Koszovóban élő nemzeti kisebbség képviselője megtalálható: az albán mellett szerb, bosnyák, roma, török, goráni, askáli és a magát egyiptominak nevező kisebbséghez tartozó jelöltek is vannak.

A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében ötszázalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében hétszázalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.

A választást egy évvel hozták előre, miután a parlament elfogadta a kormány ellen beadott bizalmatlansági indítványt. Egyes elemzők szerint a kormány bukásához feltételezhetően a Montenegróval kötött határegyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak véleménye. A határmegállapodást azért kifogásolták, mert általa több mint 8000 hektárnyi föld jutna a szomszédos országnak, viszont a megállapodás parlamenti becikkelyezése az egyetlen – még fennálló – feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a Koszovóval szembeni vízumkényszert. Más vélemények szerint az egyezmény ratifikálása csak ürügy volt a kormánykoalíció felbontásához, a nagyobbik kormánypárt ugyanis most érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy átvegye az irányítást kisebbik partnerétől.

A szavazóhelyiségek 19 óráig tartanak nyitva. A választás tisztaságát közel ötezer koszovói és nemzetközi megfigyelő ellenőrzi. Az ország 2008-ban kikiáltott függetlensége óta ez a harmadik parlamenti választás.