Konferencia a magyarokról Kijevben

„A magyar tényező Ukrajna belpolitikájában” (Угорський чинник у внутрішній політиці України) címmel szervezett konferenciát június 20-án Kijevben a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézete (Національний інститут стратегічних досліджень). A tanácskozás három fő téma köré szerveződött: (1) a magyar kisebbség Ukrajnában, (2) az etnicitás átpolitizálása és (3) a magyar kérdés Ukrajna európai integrációjának kontextusában. A Volodimir Horbulin, a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének igazgatója, Keskeny Ernő, Magyarország ukrajnai nagykövete, valamint Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás elnökének helyettese által elmondott bevezető szavak után tudományos előadások következtek.

Vidnyánszky István történész, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének osztályvezetője az ukrán–magyar kapcsolatok problémáiról beszélt. Fedinec Csilla, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének munkatársa arról tartott előadást, hogyan jelenik meg a kárpátaljai magyar kisebbség az ukrán–magyar diplomáciai kapcsolatokban. Dmitro Tkacs, Ukrajna egykori magyarországi nagykövete a Magyarországon élő ukrán közösség helyzetéről számolt be. Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője azokról a diszkriminatív nyelv- és oktatáspolitikai problémákról tartott előadást, melyek az ukrán nyelv és irodalom független tesztelés során érik a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzőseit, illetve az ukrán nyelvnek a régió magyar iskoláiban folyó oktatásának alacsony hatékonyságáról szólt. Pavlo Hricenko, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrán Nyelv Intézetének igazgatója Kárpátalja nyelvi helyzetét ismertette a hallgatósággal. Olekszandr Majboroda, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia I. Kurasz nevét viselő politikai és etnonacionális kutatóintézetének igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy milyen szerepe van a katonapolitikai tényezőknek abban, hogy megóvják Ukrajnát az etnopolitikai provokációktól. Valentina Boriszenko, a M. Rilszkij nevét viselő művészettudományi és folklorisztikai akadémiai kutatóintézet munkatársa a kárpátaljai magyarok néprajzi sajtosságairól tartott előadása közben a monoetnikus Ukrajna vízióját tárta a jelenlévők elé. A magyarokat támadó nyilatkozatairól ismert Larisza Nyicoj gyermekírónő azt kérte számon hozzászólásában, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői, így például a kárpátaljai magyarok mit tesznek Ukrajna felvirágoztatásért, ha még ukránul sem akarnak megtanulni.

Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia V. Koreckijről elnevezett állam- és jogtudományi intézetének tudományos főmunkatársa a magyar nemzeti kisebbség jogvédelmének fontosságáról, a kisebbségi jogokat veszélyeztető ukrajnai törvénytervezetekről beszélt.

Szünet után Mikola Derzsaljuk a Magyarország európai integrációja során szerzett tapasztalatok ukrajnai hasznosításának lehetőségeiről ejtett szót. Volodimir Prihogyko, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora a határon átnyúló ukrán–magyar kapcsolatok aktuális kérdéseit ecsetelte. Magyar Árpád festőművész a magyarok és Kijev kapcsolatairól tartott beszámolót. Szerhij Dromov, a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének munkatársa a kettős állampolgárság ukrajnai megítéléséről adott elő, megjegyezve, hogy Európa számos államában elfogadott gyakorlat a többes állampolgárság elismerése, és hogy Ukrajna Alkotmánya szerint senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától.

Vadim Vaszjutinszkij szociálpszichológus, Leszja Musketik folklorista és Mihajlo Pogyuk, Ukrajna Kulturális Minisztériuma munkatársának rövid hozzászólása előtt Brenzovics László történész, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője előadásában visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kárpátaljai magyarok szeparatisták, és megfogalmazta a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség legfontosabb problémáit: a nyelvi és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó jogok szűkítésére irányuló állami szándék, az államnyelv oktatásának hatékonysága, a határátkelők átjárhatósága, valamint Kárpátalja és az ott élő magyarok biztonsága, a régió és az ország stabilitása.

Az elsősorban kutatók közötti párbeszéd jegyében folytatott szakmai találkozó nem hozott ugyan érdemi előrelépést a kárpátaljai magyar közösség szempontjából, ám az biztató, hogy a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetében van szándék a kérdés szakmai, és nem hangulatkeltő populista megvitatására, a kárpátaljai magyar közösség szakértői pedig ukrajnai kollégáik elé tárhatták előadásaikban, hogyan látják ők a magyar kisebbség helyzetét Ukrajnában.

Kárpátalja.ma