2017. július 15., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Henrik – germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

Roland – német eredetű; jelentése: vakmerő hős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„Mindnyájan úgy választjuk meg társaságunkat és a környezetünket, hogy az tükrözzön minket.”

Frank Herbert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93aca7-5f9f”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.). Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.  Iskoláit Máramarosszigeten és Ungváron végezte. Érettségi után a munkácsi egyházmegye papnövendéke lett. 1882-ben a budapesti központi teológiai akadémiára került. Az egyetem bölcsészkarán történelmi és szláv filológiai előadásokat is hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában helyezkedett el, ahol a szláv nyelvű kéziratok rendezésével bízták meg. A ruszin és a magyar mellett jól ismerte egyházának liturgiai nyelvét, az egyházi szláv nyelvet, de tudott oroszul, szerbül, latinul és németül is. 1889-ben a bécsi Osztrák Történeti Intézetbe küldték, ahol diplomáciával, paleográfiával és szláv filológiával foglalkozott. Több délszláv vonatkozású munkát is írt.  1891-ben Bécsből hazatérve doktorátust szerzett, 1892-1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros. 1895-96-ban Rómában is kutatott.  1906-ban a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-től a pozsonyi egyetemen a magyar történelem professzora, 1918-tól az egyetemes történeti tanszéket vezette. 1923-tól 1935-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetemen volt tanár, 1932-33-ban rektor. Tudományos munkásságának jelentős részét a munkácsi egyházmegye, s ezzel együtt a ruszinság, illetve a vidék múltját megvilágító gazdasági, társadalompolitikai, valamint településtörténeti források összegyűjtése és megjelentetése képezi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szabó Gyula színész (1930) népi hősök szerepében vált ismertté.

– Pest és Vác között elindulnak az első vonatok (1846)

– Medveczky Ádám karmester, az Operaház örökös tagja születése (1941)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7aca7-5f9f”][vc_column_text]HOGYAN SZOLGÁLJUNK MÁSOK FELÉ? (2)

„Megbontották annak a háznak a tetejét, ahol ő volt…” (Márk 2:4)

Amikor a béna barátjukat vivő négy ember megérkezett ahhoz a házhoz, ahol Jézus prédikált, a tömegtől nem tudtak hozzáférni. Dönteniük kellett tehát: feladják, vagy kitartanak, és megoldást keresnek. Ekkor mentek fel a tetőre, és kibontották azt Jézus feje fölött. Ott engedték le beteg barátjukat, és amikor Jézus látta hitüket, ezt mondta a férfinak: „Kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza!” (Márk 2:11). Ami ezután történt, igen figyelemreméltó: „Az pedig felkelt, azonnal felvette az ágyát, és kiment mindenki szeme láttára; úgyhogy ámulatba estek mind, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: »Ilyet ,ég sohasem láttunk!«” (Márk 2:12). Bármilyen „tető” választ is el téged vagy egy szerettedet Jézustól, azt el kell távolítani. Rombold le! Ne hagyd, hogy bármi is az utadba álljon! Jézus bárkit meg tud gyógyítani, bárkinek tud tiszta lapot, jó állást, erős házasságot, egészséges gyermekeket vagy hatékony szolgálatot adni – ha az ember hajlandó mélyre ásni (vagy tetőt bontani) érte. Ezek az emberek radikális megközelítést választottak. Nem csupán hittek – hittel cselekedtek is! Azért jöttek, hogy Jézussal találkozzanak, és nem hagyták, hogy ezt megtagadják tőlük. Miközben a tetőt bontották, hitték, hogy csak néhány arasznyira vannak a csodától, ezért nem adták fel. Ez a tudat éltette kitartásukat. Bármi is az, amit ma meg kell tenned, ne hagyd, hogy bármi is megakadályozzon abban, hogy eljuss Jézushoz. Közelebb vagy áttöréshez, mint gondolnád, tehát csak bonts tovább, és ne állj meg, amíg el nem érsz oda!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2aca7-5f9f” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Bonaventura püspök, egyháztanító

1218 körül született Viterbo közelében. A hagyomány szerint a Bonaventura (jószerencse) név a súlyos beteg gyermek Szent Ferenc imájára történt csodás gyógyulásának emléke. 1218 körül, anyja fogadalmához híven, belépett Szent Ferenc Rendjébe. Elöljárói, felismerve tehetségét, a noviciátus után Orvietóba küldték a Rend első hittudományi főiskolájára, de már egy év múlva a párizsi egyetemre. 27 éves korában pedig a híres párizsi egyetemen kezdte meg tanári működését. A fiatal ferences egykettőre Aquinói Szent Tamás mellett a legünnepeltebb tanár lett. 1257-ben, 36 éves korában a Rend generálisává választották. X. Gergely pápa, a II. lyoni egyetemes zsinatra rendelte Szent Tamást is, Bonaventurát pedig kinevezte bíborosnak. Egyhangúlag neki tulajdonították, hogy a görögök visszatértek az Egyház egységébe, mikor letették a hitvallást. Bonaventura hatalmas beszédében adott kifejezést a jelentős eseménynek. Már halálos betegen ment el a zsinat következő ülésére. Visszavonult, készült a halálra. A pápa kezéből vette a szentkenetet, és a feszületre függesztette tekintetét. Így halt meg 1274. július 15-ére virradó éjjel.

bacskaplebania.hu

 [/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]