Nem a magyar iskolások rontják le Kárpátalja ZNO-átlagát!

Kárpátalja sorozatban harmadik éve teljesít a legrosszabbul Ukrajnában a külső független értékelés (ZNO) eredményeit tekintve – jelentette a mukachevo.net a Poltavscsina kiadványnak az Ukrán Oktatásminőség-ellenőrzési Központ honlapján közzétett adatok alapján végzett elemzésére hivatkozva.

A rangsor összeállítói valamennyi diák vizsgaeredményeit összesítve számították ki az egyes megyékben vizsgázó diákok pontátlagát. Ezek szerint Lemberg (Lviv) megye végzett az élen 149,99 ponttal, amelyet Kijev megye követ 149,69 ponttal, és Ternopil megye a harmadik 146,54 ponttal. A táblázat legvégén kullogó, a rangsorban huszonnegyedik helyezett Kárpátaljának 134 pontja van, míg az utolsó előtti Csernyivci megye 136,07 pontot kapott, a 22. Herszon megye pedig 137,41-et.

A mukachevo.net közli a megyéknek a minden végzős iskolás diák számára kötelező ukrán nyelv és irodalom teszten elért pontszámai alapján összeállított rangsorát is, ami egyebek mellett lehetővé teszi számunkra, hogy legalább hozzávetőlegesen megítéljük, valójában mennyire ront Kárpátalja teljesítményén az az Oktatási és Tudományos Minisztérium részéről gyakorta hangoztatott vád, mely szerint a magyar iskolák végzősei állítólag nem tanulják és nem beszélik kellőképpen az államnyelvet.

Ebben a vonatkozásban a maga 136,6 pontos átlagával Kárpátalja szintén az utolsó helyen végzett az országban, míg Csernyivci megye 137,51 ponttal utolsó előtti lett, Herszon megye 140,85 pontja pedig a 22. helyhez volt elegendő. A rangsor élén e tekintetben is Lemberg megye végzett 156,8 ponttal. Ezen kívül csupán a második Kijev (154,45), a harmadik Ternopil (151,82) és a negyedik Szumi (151,82) megyékben haladta meg a diákok vizsgaeredménye a 150 pontos átlagot.

Az adatokból szabad szemmel is jól látható, hogy bár a kárpátaljai eredmények összességében valóban meglehetősen siralmasak, egyértelmű, hogy megyénk akkor sem végezhetett volna akárcsak a rangsor középmezőnyében – sem ukrán nyelvből, sem általában –, ha a kárpátaljai magyarok az országos átlagnál jobban teljesítenek ukránból. Más szóval, a megye gyenge vizsgaeredményeit nem lehet egyedül a mintegy 12 százaléknyi magyar diák elégtelen ukrán nyelvtudására fogni. A fenti megállapítás nemcsak a tények rögzítése végett fontos, hanem azért is, mivel az Oktatási és Tudományos Minisztérium ezzel az érveléssel törekszik háttérbe szorítani a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján – ahelyett, hogy az oktatás színvonalának általános javítását tűzné ki célul.
Sokatmondó, hogy megyénkben a vizsgázók 50,5 százaléka legalább egy tesztet nem adott le a vizsgaidőszak során. Az adat különösen akkor megdöbbentő, ha figyelembe vesszük, hogy az e tekintetben utolsó előtti Csernyivci megyében a „bukottak” aránya mindössze 45,3%, a 22. Rivne megyében pedig 35,2%. Az e tekintetben toronymagasan vezető Kijev megyében a vizsgázóknak csupán 16,5%-a nem adott le egy vagy több vizsgát. Egyértelmű, hogy mindez a regionális problémákon túl általános ukrajnai gondokra is visszavezethető.

A napokban a sajtóban megjelent elemzésekből egyébként kitűnik, hogy a továbbtanulni vágyók többsége (72%) Ukrajna történetét választotta második kötelező vizsgatárgyként, s 40,4% a matematikát – figyelembe véve természetesen azokat is, akik mindkét tárgyat választották. Az elemzők szerint egyértelmű, hogy a vizsgatárgyak választását alapvetően azoknak a felsőoktatási intézményeknek a követelményei befolyásolták, ahová a végzősök felvételizni szándékoztak.

Mint ismeretes, idén valamennyi érettségiző diáknak kötelezően tesztet kellett írnia ukrán nyelvből és irodalomból. Második kötelező tárgyként a matematika és Ukrajna története közül választhattak. A harmadik tárgyat szabadon választhatták a továbbtanulni vágyók az angol, német, spanyol, francia és orosz nyelv, valamint a biológia, fizika, földrajz és a kémia közül.