Merkel és Macron a fegyvernyugvás betartatására szólította fel Putyint és Porosenkót

A kelet-ukrajnai válságövezetben meghirdetett fegyvernyugvás melletti kiállásra szólította fel Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfőt.

A berlini kancellári hivatal által ismertetett közös nyilatkozatban Merkel és Macron felszólította az orosz és az ukrán elnököt, hogy teljes mértékben tegyenek eleget annak az ígéretüknek, miszerint „nyilvánosan és hangsúlyosan” támogatják a fegyvernyugvást és gondoskodnak arról, hogy „eljussanak a megfelelő utasítások” a térségben tartózkodó katonai alakulatoknak és egyéb fegyveres csoportoknak.

Mint írták, „sajnálattal meg kell állapítani”, hogy az úgynevezett normandiai négyek – Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország – állam-, illetve kormányfőinek legutóbbi, augusztus 22-én telefonon folytatott egyeztetése óta a biztonsági helyzet nem javult számottevően Ukrajna keleti részén.

A Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoportban augusztus 24-én kialkudott fegyverszüneti megállapodást „éppen azok a felek nem tartják be maradéktalanul, akik aláírták” – hangsúlyozta Merkel és Macron, hozzátéve, hogy az egyezség sorozatos megszegése mellett az is előfordul, hogy megfenyegetik az EBESZ megfigyelőit és korlátozzák mozgásukat. Ez főleg azokon a területeken jellemző, amelyek nem a kijevi kormány ellenőrzése alatt állnak – jegyezték meg.

A több mint három éve tartó válság alatt már többször hirdettek tűzszünetet, de rendszerint néhány nap után újra kiújultak a harcok. Legutóbb júniusban állapodtak meg egy augusztus 31-ig terjedő fegyvernyugvásról annak érdekében, hogy az aratást elvégezhessék Donyeck és Luhanszk – azaz a két, harcok sújtotta – kelet-ukrajnai megyében.

Kelet-Ukrajnában 2014 áprilisa óta zajlanak harcok oroszbarát szakadárok és ukrán kormányerők között, a konfliktus eddig több mint 10 ezer ember életét követelte. Kijev és a Nyugat azzal vádolja Moszkvát, hogy támogatást nyújt a lázadóknak. Oroszország ezt tagadja. Az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben a kelet-ukrajnai válságban folytatott tevékenysége és az ukrajnai Krím félsziget 2014-ben végrehajtott bekebelezése miatt.