2017. október 15., vasárnap

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Teréz – görög eredetű; jelentése: hőség, forróság, nyár, aratás, szüret; vadászni.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Akik nem játszanak, gyakran siránkoznak, hogy a szerencse elmegy mellettük. Nem hajlandóak meglátni, hogy szerencséjüket részben ők teremtik meg.”

Frank Herbert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93c585-cc24″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Teréz napja sokfelé volt szüretkezdő nap. Egerben Teréz-szedés a neve. Teréz napját a Balaton vidékén, Baranyában is szüretkezdő napként tartották számon. A Bánátban, Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, kenyeret sem süthettek.

Magyar Néprajz VII.

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Krüzselyi Erzsébet (Máramarossziget, 1875. március 21. – Szatmárhegy, 1953. október 15.) Költőnő. A család Sárospatakon élt, amikor a nyolcéves kislány hallóidegei bénulása következtében teljesen megsüketült. Látása is korán meggyöngült, úgyhogy a külvilágot csak „örök csenddel ködön át” érzékelte. 1889-ben visszaköltöztek Máramarosszigetre. Édesapja irányította tanulmányait, az ő hatására kezdett írogatni.  Költeményeit, tárcáit, elbeszéléseit a Máramarosi Híradó, a Máramarosi Lapok, a Bereg és az Ugocsa közölte. 1897-ben jelent meg első verseskötete. Nagy hatással volt rá Tompa Mihály költészete. Újabb versek című kötetéhez Szabolcska Mihály írt előszót. Versei elolvasása után Gárdonyi Géza levélben „édes kis csalogánynak” nevezte. Az 1920-as években az újabb erdélyi líra (Reményik, Áprily) újabb lendületet adott költészetének. Egyes írásai Viski Böske néven láttak napvilágot.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Fábri Zoltán színházi és filmrendező (1917) születése, kétszeres Kossuth-díjas

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7c585-cc24″][vc_column_text]NEHÉZ EMBEREKKEL DOLGOZNI

„Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is; amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók.” (2Timóteus 2:20)

Isten hollókat használt – amik a zsidó kultúrában tisztátalan állatnak számítanak – arra, hogy Illés prófétát táplálja az éhínség idején. Nehémiás egy pogány királytól kapott pénzből építette újjá Jeruzsálem falait. A lényeg: ne korlátozd le Istent. Néha pont azokat az embereket használja, akiket általában elkerülnénk, arra, hogy gondoskodjon szükségeinkről, és ha ezeket az embereket kizárjuk az életünkből, akkor megfosztjuk magunkat attól az áldástól, amit Isten nekünk tartogat. Vigyázz, ha hajlamos vagy a személyválogatásra, azzal végeredményben magadnak ártasz! Nem kerülheted el, hogy nehéz emberekkel kelljen dolgoznod. Ezt Isten így tervezte. Miért? Mert azt akarja, hogy növekedj a negatív légkörben is anélkül, hogy az magába szippantana. Dávid kifejlesztette magában a képességet, hogy olyan emberekkel tudjon dolgozni, akikkel nehéz kijönni. Nem nagyot lehet nehezebbet elképzelni annál, mint ha a főnöködet gonosz lélek szállta meg! Eleinte Dávid élvezte Saul király kegyét, de miután megölte Góliátot, Saul azt kereste, hogyan ölhetné meg őt. Dávid mégsem változtatott soha stratégiáján. Ott maradt Saul udvarában, mert tudta, hogy rendeltetése oda köti. Mivel ilyen bölcsességet tanúsított, végül övé is lett a királyság! Isten alapelvei örökérvényűek. Dávid nem korlátozta le sem magát, sem Istent. Megértette, hogy kétféle ember létezik: megbecsült edény és közönséges használatra való edény. Isten pedig mindkettőt használja. Dávid nem az emberekre figyelt, nem hagyta, hogy befolyásolják vagy megfélemlítsék, így nagyszerű lehetőségek nyíltak meg előtte, mert az előítélet nélküli hozzáállása miatt Isten bárkit használhatott az életében. Tanulj meg te is jól kijönni a nehéz emberekkel; aki ma a legnagyobb kihívás számodra, holnap talán a legnagyobb segítség és a legnagyobb áldás lehet.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2c585-cc24″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Avilai Nagy Szent Teréz szűz és egyháztanító

A mély Istenkapcsolatból fakadó misztika és a mindennapi élet gyakorlata jól megfértek Teréz életében. Igaz lelkülettel követte Jézust, és bíztatott másokat is Jézus követésére.
Avilában, Spanyolországban született 1515. március 28-án, tizenegyedik gyermekként. Édesapja Cepeda Sanchez Alfonz jómódú, vallásos kereskedő ember volt, édesanyja Ahumada Beatrix igen jámbor asszony volt. Teréz korán megtanult imádkozni, hitéért lelkesedni és nagyon korán elkezdett olvasni. Tudásvágyát nehezen lehetett kielégíteni. Kedvenc olvasmánya a szentek élete volt. Gyermekes lelkesedéssel előbb vértanú, majd remete szeretett volna lenni.
Ezután lovagregényeket próbált írni, majd szépségével kezdett túl sokat foglalkozni.
Tizenhat éves korában már a hivatását is elvesztette, már nem gondolt apácaságra. Vidám társasági életet élt. Ekkor édesapja ágostonos apácákra bízta nevelését. Itt újra magára talált. Betegen hazakerült. Felgyógyulva titokban elhagyta otthonát és 1533. november 2-án apja beleegyezését is megszerezve karmelita apáca lett. Rendi neve: „A Jézusról nevezett Teréz”.
Sokat betegeskedett, egy alkalommal napokig tetszhalott is volt már, majdnem élve eltemették, de magához térve és feljavulva egyre nagyobb lett életszentsége. Egyre többször jelentkezett életében a szemlélődő imádság kegyelme. Sokat szenvedett a gyanúsítások, megnemértések, értetlenségek miatt. Magával szemben is bizalmatlan volt, hátha nem Istentől vannak adományai. Tudós és szent emberek megnyugtatták, de figyelmeztették is a kegyelmekkel járó szent elkötelezettségre is. Gyóntatója parancsára kezdte leírni lelki élményeit.
Már életében szentként kezdték tisztelni, de a féltékenység sokakat ellene fordított. Látomásban az Úr parancsot adott neki, hogy elvonultabb élettel folytassa lelki útját. 1562. augusztus 24-én Avilában 12 társával megalapították a Szent József-kolostort. Itt az eredeti karmelita szabály szerint éltek, „sarutlanok” lettek. Keresztes Szent Jánossal sikeresen reformálta meg rendjüket, az eredeti szigorú szabályok szellemében. Sok rendházat alapított, kiterjedt levelezést folytatott.
Sokan kívánták látni, vele találkozni. Amikor Alba hercegi családja hívta, hogy jelenlétével segítséget adjon, Teréz sietett Albába, de már csak nagybetegen ért oda. Megmondta halála pontos idejét, de alázatosan vállalta az orvosi vizsgálatok és kezelések gyötrelmeit. 1582. október 4-én halt meg, azon a napon, amelyen XIII. Gergely pápa naptárreformja megkezdődött, ezért ünnepeljük október 15-én (mert 4-én a naptárreform miatt 15-ét írtak!). Holtteste épségben maradt, Albában őrzik, a tiszteletére emelt gyönyörű bazilikában. 1614-ben boldoggá avatták, 1622-ben pedig XV. Gergely pápa szentté avatta. VI. Pál pápa 1970-ben egyháztanítói címet adott neki. Spanyolország második védőszentje. Jelmondata volt: „Szenvedni vagy meghalni!”
Példája:
Gyengén, betegen is erős az erős! 

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]