Minden fejlesztéshez nyugalomra és békére van szükség

Hangzott el a megállapítás szerdán Ungváron a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és a Magyar–Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a Finanszírozási lehetőségek a külföldi fejlesztéseknél és kiaknázatlan lehetőségek a piacrajutásban címmel megtartott üzleti fórumon. A rendezvény elsődleges célja az volt, hogy az üzletemberek számára lehetőséget biztosítsanak kötetlen párbeszéd folytatásához.

Barta József, a Kárpátalja Megyei Tanács első elnökhelyettese, a KMKSZ alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy Kárpátalja geopolitikai szempontból jó helyen fekszik: Ukrajna számára híd Európa felé, hisz négy EU-s országgal határos, Magyarország számára pedig a keleti nyitás politikája miatt játszik fontos szerepet.

– A kijevi vezetéstől azt várnánk el, hogy inkább pozitív diszkriminációban részesítsen bennünket a mostani negatív diszkrimináció helyett. A megye 76 százalékos dotációból él, és azt szeretnénk, ha nemcsak túlélésre lenne elég, hanem fejlesztésre is jutna pénz – mondta, majd hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság célja a szülőföldön való megmaradás, amit most veszély fenyeget, mert egyre nehezebb megmaradni magyarnak idehaza. – Mi, Kárpátalja vezetői nem adjuk fel a reményt, és hiszek abban, hogy egy józan politika győz. Tisztában vagyunk azzal hogy a beruházó biztonságot keres, és nyereséget akar elérni. Arra tudunk ígéretet tenni, hogy Kárpátalján maximálisan támogatjuk a vállalkozókat – közölte Barta József, majd felsorolt néhány friss adatot a megyénkbe érkező külföldi beruházásokról, a turizmusról, az import és az export méreteiről, a piac és a vásárlóerő alakulásáról.

– Nem szabad megkerülni azt a tényt, hogy Ukrajna milyen gazdasági helyzetben van, keleten pedig háború zajlik, ami valóban elriasztja a befektetni vágyókat – szögezte le Buhajla József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja. A példák felsorolása nélkül megemlített két olyan kiemelkedő támogatást, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának: az Egán Ede programot, valamint azt, hogy a magyar kormány 50 millió eurós kötött segélyhitelkeretet biztosított Ukrajna számára. A főkonzul meggyőződése, hogy ez Kárpátalja számára is pozitív hatású lesz az infrastruktúra fejlesztése terén.

– A politika bármiről szólhat, de a gazdaság csak az együttműködésről – hívta fel a figyelmet Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa. – Magyarország régóta foglalkozik a Kárpát-medence gazdasági erővonalaival. Itt a legszegényebb régió Kárpátalja. A magyar nemzetpolitika 2010 óta a gazdaságfejlesztést tekinti a legfontosabb beavatkozásnak a Kárpát-medencében – mondta. A 2016-os GDP-ket illetően sajnálattal jegyezte meg, hogy a gazdag Ukrajnának kellene vezetnie a listát, miközben mást tapasztalunk: a hozzá képest egyhatodnyi Magyarország harminc százalékkal többet állít elő. Ezek az országok egy régiót alkotnak, és gazdasági színvonalukat is azonos szintre kell emelni.

– A célunk az, hogy a magyarok ott éljenek, ott dolgozzanak, boldoguljanak, ahová születtek, ehhez nélkülözhetetlen az adott területen többségi nemzet szimpátiájának a megszerzése – hangsúlyozta Grezsa István. – Magyarország politikailag és gazdaságilag is elég erős ahhoz, hogy ezt a tervét végre tudja hajtani – mondta.
A kárpátaljai magyar közösség erősítése segíti Kárpátalját is, mert különösen ebben a régióban nem választhatók szét a magyar és nem magyar gazdaságfejlesztési programok – fogalmazott a kormánybiztos. Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is kész a folyamatos, bizalmi politikai kapcsolatokon alapuló gazdasági együttműködésre Ukrajnával.

A Széchenyi Alapkezelő Zrt. vagyonkezelési igazgatója, Balázs Miklós az alapkezelő által Magyarországon és Ukrajnában nyújtott finanszírozási lehetőségekre tért ki.

Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelem-fejlesztési Hálózatának igazgatója előadást tartott a Széchenyi tervről, és minden érdeklődőt felkért, ha kérdéseik vetődnek fel vállalkozási tevékenységük során, keressék az irodáikat. Az MNKH az exportkapcsolatok fejlesztésével, míg a magyar kormány a gazdaságfejlesztési programjával tud segíteni – mondta. A Kárpátalján előállított termékek piacra juttatásában tud közreműködni a kereskedőház, akár Közép-Európában, akár világszerte, és ugyancsak elősegítheti magyarországi üzleti partnerek megtalálását a kárpátaljai vállalkozások számára.

Varga Hajnalka
Kárpátalja.ma