2017. november 15., szerda

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]

Albert – német eredetű; jelentése: nemes, fényes.

Lipót – a Leopold bajor változatából.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Ne tételezzünk fel több okot a természeti dolgokban, mint amennyi igaz és elégséges a jelenségek megmagyarázására.”

Isaac Newton

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-934615-1815″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Bethlen Gábor (Marosillye, 1580-Gyulafehérvár, 1629. nov. 15.). 1613 és 1629 között Erdély fejedelme. 1613-ban a kolozsvári országgyűlésen választották fejedelemmé. Az 1615-ös nagyszombati béketárgyalásokon sikerült elérnie, hogy a korábban elidegenített Husztot visszacsatolják Erdélyhez. 1616-ban a huszti várat annak vám- és sójövedelmével együtt testvérének, Istvánnak adományoztam fenntartva magának a visszaválthatóság jogát. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés királlyá választotta, de 1621-ben (nikolsburgi béke) lemondott a király címről, amiért cserébe megkapta a hét felső-tiszai vármegyét. Esterházy Károlytól megváltotta Munkács, Ecsed és Tokaj várát, 1625-ben Beregszász is az ő birtoka lett. 1623. február 10-én Munkács várában kelt az az oklevél, amelynek értelmében Bethlen Gábor fejedelem  megerősítette Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Máramaros vármegyék püspöki székében Petroniust, s egyszersmind a vármegye és Balling János munkácsi várkapitány oltalmába ajánlotta. 1527-ben az időközben megüresedett munkácsi püspöki székbe a nagyműveltségű Gregorovics János lelkészt nevezte ki, hogy „ne sinylődjenek a görög egyház ügyei, s a müveletlen elhagyott nép”. 1626. március 1-jén a fejedelem házasságot kötött Brandenburgi Katalinnal, s jegyajándékul neki adta Munkácsot. 1629-ben Beregszászban egy udvarházat építtetett (vagy építtetett újjá), amely még ma is áll. Falán a fejedelem tiszteletére emléktáblát helyeztek el. A beregszászi magyar gimnázium Bethlen Gábor nevét viseli.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

 MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Görbe János színész (1912) természetes, életszerű játéka főleg nagy érzelmi kitörések ábrázolásában érvényesült.

Megjelent a Hölgyfutár irodalmi, társaséleti, művészeti napilap (1849).

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-74615-1815″][vc_column_text] NÉZZ SZEMBE A FÉLELMEDDEL!

 „Mert nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (2Timóteus 1:7)

 A félelem az, amit minden egyes alkalommal megtapasztalsz, amikor valami újat próbálsz, például egy új munkahelyet, egy új kapcsolatot vagy egy új befektetési stratégiát. Soha nem leszel sikeres, amíg folyton megadod magad a félelemnek. Az üzleti világ minden egyes alkalommal a kudarcot kockáztatja, amikor egy új terméket dob piacra. A divatvilág a bukást kockáztatja minden új kollekcióval. Mégis hajlandók dollármilliókat kockára tenni azért, hogy fejlesszék termékeiket és növeljék az eladásaikat. Mindig nyernek? Nem, de kockázatvállalás nélkül semmi esélyük sincs a sikerre. Egy költő ezt írta: „Volt egy nagyon óvatos ember, aki soha nem nevetett, soha nem játszott; soha semmit nem kockáztatott, soha semmit nem próbált, soha nem énekelt, és soha nem imádkozott. Amikor meghalt, a biztosító nem fizetett, állítva, hogy mivel az illető soha nem is élt, így nem halhatott meg.!” Az igazság az, hogy mind elbukunk. Az emberi faj kudarc-aránya 100 %; mindenki (téged is beleértve) jogosult erre a klubtagságra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kudarctól való félelemben kell élned. Az Istenbe vetett hit ad bátorságot arra, hogy szembenézz a félelmeiddel, és olyan életet élhess, amilyet Ő szánt neked. Ha nem így teszel, örökké szenvedni fogsz bánkódva azon, hogy mi „lehetett volna”. Soha nem leszel tökéletes, tehát soha nem leszel teljesen sikeres. Ez nem jelenti azt, hogy nem érhetsz el sikereket, próbálkoznod kell. A félelem egy „lélek”, és ha engeded, irányítani fog. Isten három nagyszerű lehetőséget kínál helyette: „erő…szeretet…józanság”.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-24615-1815″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Nagy Szent Albert püspök, egyháztanító

Nagy tudású főpap volt, aki tudását megosztotta másokkal, és életével pedig Krisztushoz vezette a rábízottakat. Ma van-e elég tanító, aki hitre, tudásra, szép életre, jóra tanítja a felnövekvőket?  Az Anyaszentegyház „Nagy” melléknévvel és mint egyháztanítót „Doctor universalis” címmel említi. 1193-ban született a Duna melletti Lauingenben, a Bolstatt lovagok ősi családjából. Tanulmányait Páduában végezte. Boldog Jordánnak, a domonkos rend második általános főnökének hatására 1223-ban belépett a domonkos rendbe. 1228-tól Kölnben, Hildesheimben, Freiburgban, Regensburgban tanított, majd 1245-ben Párizsban. Itt lett tanítványa Aquinói Szent Tamás, aki követte mesterét Kölnbe is. 1254-ben a német rendtartomány főnökévé választották. Egy ideig II. Sándor pápa udvarában tartózkodott, aki 1260-ban regensburgi püspökké nevezte ki. 1262-ben visszatért Kölnbe, a szerzetébe. 1263-64-ben mint pápai legátus kereszteshadjárat hirdetésén fáradozott. 1270-ben ismét Kölnben tanított, és mint lelkipásztor működött. 1280. november 15-én halt meg. A középkor legnagyobb német tudósa volt. Termékeny volt irodalmi működése. Csodálatosan átfogó, szellemes és eredeti gondolkodó, egyben korának legkimagaslóbb természettudósa volt.  Méltán alkalmazzuk rá a Szentírás szavait: Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban, a Bölcsesség és az Értelem Lelkével töltötte be őt az Úr, a dicsőség ruháját adta reá.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]