Kárpátalja anno: a csontosi vasútállomás

Ungvártól 60 kilométerre, a Nagybereznai járásban, a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv vasútvonal mellett fekszik Csontos (1904-ig Kosztrina) települése.

Ősi nevét a szláv kostecz, koster szavaknak köszönheti, melyek farakást, szénrakást, kazalt jelentenek. 1904-ben a községet Csontosra keresztelték át, ugyanis tévedésből a szláv „koszty”, azaz „csont” szóból eredeztették a falu nevét.

Az 1100 fős Ung-parti ruszin település első említése 1409-ből való. 1560-ban 17 családot tartottak számon a községben, míg 1715-ben 11 család élt Csontoson. Az 1910-es népszámláláskor a falu 1205 fős lakosságából 1000-en ruszin, 112-en magyar, 78-an pedig német nemzetiségűnek vallották magukat. A lakosság többsége akkor a görögkatolikus egyházhoz tartozott. Az egyházközség háromszintes, bojkó stílusú fatemplomát 1645-ben építették fel Galíciában. Onnan szállították át 1703-ban az épületet Csontosra.

A település határában két II. világháborús bunker is található.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma