Romániában nem ülésezik a parlament a magyarság nemzeti ünnepén
Az előző években kialakult szokáshoz híven az idén sem ül össze a román törvényhozói testület március közepén, hogy a magyar képviselők és szenátorok Erdély-szerte részt vehessenek az 1848-49-es magyar szabadságharc munkanapra jutó évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepségeken. A román képviselőház és szenátus házbizottságai úgy döntöttek, hogy szünetel a parlament tevékenysége Bukarestben hétfőn és kedden, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciói ezzel a kéréssel fordultak a bukaresti törvényhozói testület vezetőségéhez.
Nicolae Mircovici, a román képviselőház titkára elmondta, hogy nem szabadnapról van szó, hiszen a román képviselők és szenátorok kikérhetik szavazókörzeteikben a választópolgárok véleményét az elfogadás előtt álló új munkatörvényről, valamint a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról, amelyről várhatóan szerdán szavaz a bukaresti törvényhozás.
Az Új Magyar Szó című romániai magyar napilap megállapítja, hogy a magyarázkodásra azért van szükség, mert Romániában nyílt titok, hogy a választókerületi munka a legtöbb esetben szabadnapot jelent a honatyáknak.
A Krónika című romániai magyar napilap beszámolt arról, hogy a magyarok által többségben lakott székelyföldi megyékben nem lehet hivatalos ünnep március 15.
Ezt a napot azonban munkaszüneti nappá lehet nyilvánítani azokban az önkormányzatokban, ahol a vezetők megegyeznek a szakszervezetekkel, és belefoglalják ezt a kollektív szerződésbe. Így járt el például a Kovászna megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal.
Varga Attila, az RMDSZ alkotmányjogász parlamenti képviselője szerint országos szinten nem lehet ünneppé és szabadnappá nyilvánítani március 15-ét, hiszen a románok számára ez nem ünnep. Hozzátette, hogy két módon lehetne helyi ünneppé nyilvánítani a szabadságharc évfordulóját, de mindegyiknek buktatói vannak. Ha ugyanis felhatalmazzák az önkormányzatokat, hogy döntsenek a helyi jellegű ünnepekről és munkaszüneti napokról, félő, hogy sok helyen populista elgondolásból visszaélnek ezzel, és indokolatlanul adnak szabadnapokat.
Egy másik lehetőség lenne – magyarázta a képviselő -, hogy március 15. azokon a településeken legyen hivatalos ünnep és munkaszüneti nap, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot, ez a döntés viszont hátrányosan megkülönböztetné a szórványban élő romániai magyarokat – olvasható a Krónikában.
Az Új Magyar Szó című romániai magyar napilap megállapítja, hogy a magyarázkodásra azért van szükség, mert Romániában nyílt titok, hogy a választókerületi munka a legtöbb esetben szabadnapot jelent a honatyáknak.
A Krónika című romániai magyar napilap beszámolt arról, hogy a magyarok által többségben lakott székelyföldi megyékben nem lehet hivatalos ünnep március 15.
Ezt a napot azonban munkaszüneti nappá lehet nyilvánítani azokban az önkormányzatokban, ahol a vezetők megegyeznek a szakszervezetekkel, és belefoglalják ezt a kollektív szerződésbe. Így járt el például a Kovászna megyei tanács és a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal.
Varga Attila, az RMDSZ alkotmányjogász parlamenti képviselője szerint országos szinten nem lehet ünneppé és szabadnappá nyilvánítani március 15-ét, hiszen a románok számára ez nem ünnep. Hozzátette, hogy két módon lehetne helyi ünneppé nyilvánítani a szabadságharc évfordulóját, de mindegyiknek buktatói vannak. Ha ugyanis felhatalmazzák az önkormányzatokat, hogy döntsenek a helyi jellegű ünnepekről és munkaszüneti napokról, félő, hogy sok helyen populista elgondolásból visszaélnek ezzel, és indokolatlanul adnak szabadnapokat.
Egy másik lehetőség lenne – magyarázta a képviselő -, hogy március 15. azokon a településeken legyen hivatalos ünnep és munkaszüneti nap, ahol a magyarok számaránya meghaladja a 20 százalékot, ez a döntés viszont hátrányosan megkülönböztetné a szórványban élő romániai magyarokat – olvasható a Krónikában.