Temetkezés csak bírósági engedéllyel – újabb reform lépett hatályba

Az elmúlt napokban több ukrajnai sajtóorgánum a március 15-től érvényes törvényváltoztatástól volt hangos. A polgárok körében nagy felháborodást okozott az a jogszabály, mely miatt mostantól csak bírósági engedély igénylése után temethetjük el elhunyt hozzátartozóinkat.

A legújabb reformot – más változtatásokkal együtt – még 2017 őszén fogadta el a parlament, kiegészítve ezekkel az érvényben lévő büntetőeljárásról szóló törvénykönyvet.

A korábbi eljárás szerint haláleset bekövetkeztekor a helyszínre a mentőszolgálat, illetve a rendőrségi nyomozóegység köteles volt kiérkezni. Ez nem változott most sem: továbbra is kötelességünk kihívni a mentőt és a rendőrséget – ha az utóbbit nem értesítjük, akkor azt a mentőszolgálat munkatársainak kell megtenniük. A jelenlegi változtatás értelmében ezután, ha a mentőorvos megállapította az elhalálozás tényét, a rendőrségi nyomozó köteles a bírósághoz fordulni, amely engedélyezi az orvosi szakvizsgálatot. Az említett folyamatra a jogalkotó 72 órát ad, vagyis három nap is eltelhet a temetéshez szükséges engedély kiállításáig, míg korábban a helyszínre érkező nyomozó egy-két órán belül megállapította az említett vizsgálat szükségességét. Az említett változtatás nagy visszhangot váltott ki a polgárok körében, mivel szinte minden hír a szigorításra és az időhúzásra helyezte a hangsúlyt.

Ezért is szükséges pontosítanunk az információkat: ugyanis nincs minden halálesetnél szükség szakvéleményre ahhoz, hogy megállapítható legyen az elhalálozás körülménye. A jogszabályok szerint csak bűnesetek következtében kötelező az orvosi szakvizsgálat. Amennyiben idős, illetve súlyos betegségben szenvedő polgár hunyt el, a helyszínre érkező mentőorvos és a nyomozó állapítja meg az elhalálozás tényét és körülményeit, a temetkezéshez szükséges engedélyt pedig a helyi állampolgári státusz bejegyzésével foglalkozó hivatal állítja ki. Ez eddig is így volt, és továbbra sem változik, derül ki a kijevi ügyészség bejegyzéséből.

Bűncselekmény gyanújának esetében azonban a nyomozó mostantól nem állapíthatja meg önállóan a kriminalisztikai szakvizsgálat szükségességét, köteles azonnal az ügyészséghez, az pedig a bírósághoz fordulni. Ebben az esetben napok telnek el, míg döntés születik, az új reformrendelet pedig nem tisztázza, hogy ilyenkor mi a teendő a holttesttel; vagy más bűncselekményeknél, amikor a sértett fizikailag sérül – például nemi erőszak következtében –, milyen lépésekkel akadályozható meg az orvosi kivizsgálás halasztása. A reform megszabja, hogy míg nincs meg a bírósági engedély, addig az állami hullaházak sem fogadhatják be a holttestet, vagyis nem tisztázódik az a kérdés sem, hogy a hozzátartozók hova, kihez fordulhatnak a holttest elszállítása, tárolása érdekében.

Sok szakember ezeket a hiányosságokat újabb korrupcióhoz vezető kiskapunak véli, melyek révén a hozzátartozók az események felgyorsítását a nyomozók, ügyészek, bírók lefizetésével oldják majd meg.

Andrij Pavlovszkij szociális kérdésekkel foglalkozó szakember szerint az említett változtatások teljesen abszurdak, ráadásul a bíróságok már így is túlterheltek, és az országban akár ezer és ezer ilyen engedélyre lehet majd szükség. Véleménye szerint a folyamat akár hetekig is elhúzódhat, így a hozzátartozók hosszú ideig nem temethetik el eltávozott rokonaikat, ezért – ahogy fentebb már kifejtettük – tömegesen fogják korrupt megoldásokkal sürgetni a nyomozás menetét.

Olekszandr Klimcsuk jogász szerint a holttestet bármilyen körülmények között hullaházba szállítják, viszont a boncolást elhalasztják a bírósági engedély megérkeztéig. Így az eddig is leterhelt halottasházak túlzsúfoltak lesznek, s mivel újakat az állam nem épít, ez a privát szféra fejlesztéséhez vezet, viszont az több kiadással fog járni a polgárok számára.

Bűncselekmények következtében az elhunytakat eddig is csak napok, hetek elteltével engedélyezték utolsó útjukra kísérni, mostantól viszont – az újabb engedély igénylésével – még tovább húzódik ez a folyamat. A bűnügyi vizsgálatnak ugyanis a jogalkotók nem határozták meg az időtartamát, vagyis nem tudhatjuk, meddig húzódhat egy-egy eljárás. Az ilyenkor nagy fájdalommal küzdő családtagok még tovább várakoznak majd az állami hivatalok folyosóin, a rendvédők, bírók és más hivatalnokok ajtói előtt. Továbbá azok a sérültek, akik fizikai bántalmazást szenvedtek el, napokig várhatják majd a bírósági végzéseket, melyek megszabják az orvosi kivizsgálás szükségességét, viszont addig az oly fontos bizonyítékok megsérülnek, eltűnnek.

Tóth Tünde

Kárpátalja.ma