Lehet még lejjebb az ukrán–magyar kapcsolatokban

Egyre több a konfliktus a két ország között, már konzulok kiutasítása is felvetődött. Ukrajna súlyos törvénysértésnek minősítette, hogy – egy, az ukrán állami hírügynökség által közzétett videón – kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tettek a beregszászi magyar konzulátuson. Magyarország visszautasította a vádakat.

Eddig nem volt példa az ukrán-magyar kapcsolatok történetében arra, hogy bármely ország konzulját kiutasították volna – mondta Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tudományos főmunkatársa a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. A 2014-es válságig nem került sor a jelenlegihez hasonló konfliktusra, amely azonban azóta egyre jobban mélyül – mondta Fedinec.

Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség múlt szerdán közzétett egy rejtett kamerával készült videofelvételt, amelyen a kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Az ukrán jog nem teszi lehetővé az ukrán állampolgárok számára, hogy másik ország állampolgárságával is rendelkezzenek. Az utóbbi napokban e körül az eset körül egyre nagyobb indulatok alakultak ki.

Fedinec Csillag az ügyhöz kapcsolódóan elmondta, nem véletlenszerű esetről lehet szó, hiszen a felvétel korábban készült, mégis éppen egy adott napon hozták azokat nyilvánosságra. Ez az egész ügy kifejezetten a magyarok rágalmazására irányul – jelentette ki Fedinec.

Kiutasítanák a konzulokat

A két ország viszonya ilyen mélyponton még nem volt – erősítette meg Fedinec kijelentését Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia nyugalmazott tudományos főmunkatársa. Kiemelte, számára úgy tűnik, ez még nem a legmélyebb pont, hiszen napról napra „kergetik” egymást az események. A legfrissebb hírek szerint például Kijevben ukrán nacionalisták tüntettek a kárpátaljai magyar konzul visszahívását követelve.

Közben az ukrán külügyminiszter, Pavlo Klimkin bejelentette, hogy Ukrajna rövid időn belül kiutasítja a beregszászi magyar konzult, amennyiben Magyarország nem hívja vissza. Ez a jelenlegi konfliktus – Tóth Mihály szerint – egy folyamat része, ami 2014-ben kezdődött.

Magyarországgal a leghangosabb a vita

Fedinec Csilla a műsorban kifejtette, számos egyéb országgal van vitája Ukrajnának, azonban kisebbségi kérdésekben egyértelműen Magyarországgal a leghangosabb. Az ukrán etnikai térképet megnézve elmondható, hogy csak négy olyan etnikum van, amely beszéli saját nyelvét és regionálisan eléri a számuk a tíz százalékot. Ezek az oroszok, a krími tatárok, a románok és a magyarok. Ebből a szempontból, ha megnézzük, a négy etnikum a peremterületeken él, kettő konfliktus területen.

Felhívta a figyelmet, a konzuli kiutasítás kérdése arról szól, hogy a konzulátusnak joga van-e ilyen fajta ügyek intézésére, mint az állampolgárság. A vonatkozó nemzetközi jogszabály azonban kimondja, hogy a konzulátus saját jogkörében az állampolgársági ügyekben eljárhat. Fedinec Csilla kiemelte, Ukrajna konzuli szabályzatában is benne van, hogy a konzulátusok feladatkörébe tartozik az állampolgársági ügyek intézése, beleértve az új állampolgárságot is.

Tóth Mihály szerint ezzel az akcióval, amit jelenleg az ukránok folytatnak, csupán presszionálni akarják a magyarokat és alkupozícióba próbálják magukat hozni.

Új ukrán elnök kellene a megoldáshoz?

Az ügy kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy reagált, ha Ukrajna konzult utasít ki, arra Magyarország arányos választ fog adni. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke feljelentette az ukrán külügyminisztert. Brenzovics László az M1-nek azt mondta: Pavlo Klimkin alaptalanul vádolja a kárpátaljai magyarokat, szerinte azért, hogy etnikai viszályt szítson Ukrajnában.

Az ügy tisztázása érdekében egyébként szerdán találkozott a két ország külügyminisztere New Yorkban. Pavlo Klimkin az egyeztetés után azt mondta, nem sikerült megállapodni.

Szijjártó Péter úgy reagált, a magyar kormány kitart politikája mellett, hogy mindaddig blokkolják az ukránok európai vagy euro-atlanti integrációs törekvéseit, ameddig a magyarokkal szembeni gyűlöletkeltésre alapuló politikán nem változtatnak.

A miniszter ugyanakkor úgy látja, amíg a jelenlegi ukrán elnök van hatalmon, addig kevés az esélye annak, hogy a kárpátaljai magyarok elleni hangulatkeltésen alapuló politika megváltozik.