A felmelegedés miatt magasabbra nőnek a növények a tundrán
Az Alaszkából, Kanadából, Izlandról, Skandináviából és Oroszországból gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a változásért a melegedő éghajlat a felelős. A kutatásban részt vevő tudósok szerint a növények magasságának növekedése tovább emeli majd a hőmérsékletet is.
A jelenleg néhány centiméteres északi-sarkvidéki növények magassága az évszázad végére megduplázódhat – állítja Isla Myers-Smith, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. Ez nem tűnik drámai változásnak a tudós szerint, de ha elképzeljük, hogy a saját lakóhelyünket körülvevő erdő fáinak magassága kétszeresére nő, az már elég meghökkentő.
Változáson megy át a sarkvidék növényvilága
Az Északi-sarkvidéken nem élnek meg a fák abban a rövid időszakban, ami alatt a növények növekedhetnek. A növényzet kis méretű fajokból áll, amelyek a talajhoz simulnak. Azonban a térség növényvilágában gyors változás zajlik.
Az elmúlt évtizedekben a régióban mérték a legnagyobb arányú hőmérséklet-emelkedést. Nem csak arról van szó, hogy az ott élő növények magasabbak lettek, még érdekesebb, hogy a magasabb növények olyan területeket is benépesítenek, ahol eddig sohasem éltek meg nagy számban. Az Európa alföldjein gyakori borjúpázsit már Izlandon és Svédországban is megjelent.
A magasabb növények felerősíthetik a klímaváltozást
A kutatók szerint a változásra oda kell figyelni, hiszen az megváltoztathatja a tundra ökoszisztémájának működését. A magasabb északi-sarkvidéki növények több havat gyűjtenek maguk köré, ami elszigeteli a talajt a nagyon hideg levegőtől és megakadályozza, hogy túlságosan megfagyjon. Ezért a nyári időszakban könnyebb az olvadás, amelynek során üvegházhatású gázok szabadulnak ki a légkörbe, ami szintén erősíti a felmelegedést. Emellett a magasabb növények miatt a felszín is sötétebbé válik, így több hőt tudnak felvenni a Napból.
Még sok a bizonytalanság, de a tundra magasabb növényvilága felerősítheti a klímaváltozást az Északi-sarkon és az egész bolygón – hangsúlyozta Anne Bjorkman, a tanulmány másik társszerzője.
A kutatók nyilvánossá szeretnék tenni azt az adatbázist, amelyből dolgoztak. Úgy vélik, későbbi vizsgálatok során hasznos lehet: olyan kérdésekre is választ adhat majd, amelyek jelenleg fel sem merülnek.