Motozások a határátkelőkön: mi a teendő, ha ilyen helyzetbe kerülünk?

A többi közt az ukrán határőrök legújabb húzása is borzolja a kedélyeket mostanság a kárpátaljai magyarok körében, miszerint sokakat hosszú órákon keresztül feltartanak a helyi ukrán–magyar határátkelőkön, és átfogóan átvizsgálják őket és poggyászukat. Az érintettek arról számoltak be, hogy az ukrán határon magyar útlevelet vagy személyi igazolványt kerestek náluk. Ha nem találtak, jegyzőkönyv (ún. protokoll) vagy egyéb dokumentáció nélkül útjukra engedték őket. Akiknél pedig találtak, azokra jegyzőkönyvet írtak, és csak bírság ellenében engedték tovább őket. Ennek kapcsán sokan arra panaszkodtak, hogy nem kapták meg a jegyzőkönyv másolatát. Alábbi írásunkban arra szeretnénk rávilágítani, s tájékoztatni olvasóinkat, hogy milyen okból és milyen feltételek mellett hajthatnak végre egyáltalán motozást, s hogy a hatályos jogszabályok értelmében mi ennek az eljárásnak a törvényes menete, hogy minden kárpátaljai magyar tisztában legyen jogaival, lehetőségeivel és persze kötelességeivel.

A motozás a vámellenőrzés rendhagyó formája, melyet csak az Állami Pénzügyi Szolgálat (Derzsavna Fiszkalna Szluzsba, DFSZ) helyi vezetőjének írásbeli határozata alapján rendelhetnek el, amennyiben a személyt gyanúsnak nyilvánítják, vagyis alapos okuk van azt feltételezni a vámellenőrnek, hogy a határátlépő személy tiltott tárgyat, csempészárut szállít, megsértve ezzel az érvényes ukrán vámszabályokat.

Az ellenőrzés megkezdése előtt a vámhatóság munkatársa köteles felmutatni a vezetőség írásos határozatát vagy a pénzügyi szolgálatnál vezető posztot betöltő hivatalnok határozatát, illetve köteles az állampolgárt tájékoztatni jogairól, kötelességeiről, és felajánlani a határátlépőnek, hogy önként adja át a csempészett, törvénybe ütköző, be nem jelentett árucikkeket, tárgyakat. Amennyiben a gyanúsított tisztában van jogaival, tájékoztatták őt lehetőségeiről, és nem ért egyet az ellene felhozott vádakkal, a motozás szükségességével, jogában áll írásos magyarázatot adni, vagy írásos fellebbezést benyújtani, továbbá jogi úton megtámadhatja a határozatot, vagy ügyvédet fogadhat (az Ukrán Vámkódex 340. cikkelyének 4. bekezdésének 8. pontja). Az érintettnek jogában áll anyanyelvén kommunikálnia, illetve tolmácsot kérnie (340. cikkely 4. bekezdésének 6. pontja).

Azt a tényt, hogy a megmotozandó személynek felmutatták a határozatot, a vámhatóság beosztottja rögzíti aláírásával és egy bejegyzéssel a dokumentumon. Abban az estben, ha felmutatták a motozásról szóló határozatot, de a határátlépésre jelentkező megtagadja a törvénytelen árucikkek, tárgyak átadását (vállalva ezzel a további hatósági lépést, azaz a motozást), akkor az érintett féltől érkező elutasítást a határozatot felmutató vámellenőr szintén köteles aláírásával érvényesíteni.
A motozás az erre a célra kialakított, zárt, a higiéniai követelményeknek megfelelő szobában zajlik, az érintett nemével azonos ellenőr végzi, nem kevesebb, mint két, a megmotozandó személy nemével azonos tanú jelenlétében. Tanúk nem lehetnek a vámhivatal munkatársai és a gyanúsított rokonai, továbbá fontos, hogy a tanúk ne legyenek érdekeltek a vizsgálat eredményében. Amennyiben az érintett szerint a tanúk nem felelnek meg a felsorolt feltételeknek, visszautasíthatja őket, és indítványozhatja saját közvetlen tanúk keresését.
Amennyiben minden fent említett feltétel teljesül, zárt térben, az illetéktelenek kizárásával megkezdődhet az ellenőrzés. Amennyiben a gyanúsított különböző testrészeit, szerveit is szükséges megvizsgálni, azt csak egészségügyi szakember végezheti. A motozásról jegyzőkönyv készül, melynek menetéről és eredményeiről részletes leírást kell adnia a kivizsgálást végző ellenőrnek, továbbá a vizsgálatot végző vámellenőrnek, a két tanúnak, a megmotozott személynek és – amennyiben szükség volt szerv- vagy testrészvizsgálatra) az egészségügyi szakembernek az aláírásukkal kell hitelesíteniük a megszerkesztett jegyzőkönyvet. Az iratot két példányban kell elkészítenie a vámhatóságnak, melynek egyik példánya a megmotozott, a másik a vámhatóság részére készül. Az érintettnek jogában áll aláírás előtt ellenőrizni a kész dokumentációt, és írásos kérvényben megjegyzést fűzhet a jegyzőkönyvhöz, melyet a vámhivatal köteles figyelembe venni, és a jegyzőkönyvhöz csatolni.
A motozás menetét, részleteit az Ukrán Vámkódex 340. cikkelye határozza meg, melynek szövegét, valamint az idevágó jogszabályokat, azok teljes, érvényes, folyamatosan frissülő cikkelyeit ITT találja.

Amennyiben a vizsgálat során az érintett nevére szóló, más állam által kibocsátott útlevelet, személyigazolványt találnak, s azt el akarják kobozni az ukrán vámhivatal vagy határőrség munkatársai, a sértettnek jogában áll visszautasítani a lépést, mivel az említett dokumentumok az ukrán jogszabályok szerint nem nyilváníthatók törvénytelen iratoknak. Ha egy ukrán állampolgár más állam útlevelével lépi át Ukrajna határát, nem szabható ki ellene közigazgatási (adminisztratív) bírság, mivel a hatályos jogszabályok és precedens értékű bírósági határozat (itt olvasható) értelmében az ilyen esetek nem büntethetők az ukrán jogszabályokra hivatkozva, mivel Ukrajna jogrendszerében nincs rögzítve az erre az esetre vonatkozó esetleges kihágás ténye, így az nem szankcionálható.
Pukánics Eduárd, beregszászi ügyvéd tájékoztatása szerint a határőrség munkatársai az Ukrán Közigazgatási (Adminisztratív) Szabálysértések Kódexének 204-1. cikkelyére hivatkozva nem megfelelő dokumentáció felmutatása ügyesetnek titulálják azt, amikor ukrán állampolgár határátlépésre jelentkezve magyar útlevelet használ. Ennek nyilvánosságra kerülésekor bírságot szabnak ki, melynek elfogadásával, megtérítésével az érintettek elismerik az ukrán államnak kettős állampolgárságuk tényét, melyre ugyan még nincs törvényi minősítés, azaz nem nevezhető törvénytelennek, így nincsenek drasztikus következményei sem, de ismerve Ukrajna magatartását, jogrendszerét, bármikor változtathat ezen, és akár meg is foszthatja ukrán állampolgárságuktól a kettős állampolgárokat.
Jurij Lucenko, ukrán főügyész szeptember 27-i kijelentésében azt állította, hogy a kettős állampolgárság ügyében az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozást indított. A főügyész elmondása szerint amennyiben az SZBU valakinél megtalálja más ország útlevelét – legyen szó képviselőről vagy civilről –, az adott személyt megfosztják ukrán állampolgárságától. A hírt még aznap cáfolta az SZBU szóvivője, Olena Hitljanszka, aki furcsának titulálta a főügyész kijelentését.

Az ukrán vezetés fentiekben illusztrált munkájának diszharmóniájából kiindulva elmondhatjuk, hogy az országban bármi és bármikor megtörténhet, és csakúgy, mint ahogy néhány éve a példátlan jogi körülmények között megválasztott főügyész esetében „korrigáltak” a törvényeken, az ország vezetői kényük-kedvük szerint most is „belejavíthatnak” az idevágó jogszabályokba.

Tóth Tünde
Kárpátalja.ma