Áttörést hozhat a gyógyításban az őssejtek alkalmazása

Biztatók a nemzetközi klinikai kísérleti eredmények a gerincvelő-szakadás, a Parkinson-kór, az 1-es típusú cukorbetegség, valamint a makuladegeneráció pluripotens őssejtekkel való orvoslása terén. Nemzetközi összefogással pedig Magyarország is aktív szereplőjévé válhat a fejlesztési folyamatoknak.

Dinnyés András, a Szent István Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem professzora és a BioTalentum Tudásfejlesztő Kft. alapítója. Kutatásai bármilyen testi sejtté alakulni képes, úgynevezett pluripotens őssejtekre irányulnak. Ilyen sejtek találhatók a korai embriókban, de ezek helyett ma már etikailag sokkal jobban elfogadható módon, mesterségesen is előállíthatók a betegek bőr- vagy vérsejtjeiből, embriók felhasználása nélkül indukált pluripotens őssejtek – magyarázta a hirado.hu-nak a professzor.

A testi őssejtek (multipotens őssejtek) már nem annyira rugalmasak, csak bizonyos sejttípusokká képesek alakulni. A gyógyítás és kutatás céljainak legjobban megfelelő őssejtek megválasztása attól függ, hogy milyen célra akarjuk őket használni. A csontvelőben található vérképző testi őssejtek átültetésével például már ötven éve sikeresen gyógyítanak leukémiás betegeket. Továbbá a csontvelő őssejtjei jól tudnak csonttá vagy porccá alakulni, így a különböző mozgásszervi sérüléseket is kezelni lehet velük – mondta Dinnyés András.

Eredményekre vezet a sejtek visszaprogramozása

Az orvostudomány számára nagy kihívást jelent az idegrendszeri sejtek előállítása, amelyekkel például Parkinson-kóros betegeket vagy gerincvelősérülteket lehetne gyógyítani. Ezekben az esetekben merül fel annak a lehetősége, hogy a kezelés során embrionális vagy indukált pluripotens őssejteket alkalmazzanak. Az utóbbi sejtek létrehozásáért Shinya Yamanaka japán tudós 2012-ben megkapta a biológiai-élettani Nobel- díjat.

Az indukált pluripotens őssejtek genetikailag újraprogramozott felnőtt testi sejtek, amelyeket laboratóriumi körülmények között embrionális állapotnak megfelelő őssejtszintre állítanak vissza, így azok a beavatkozás után képesek lesznek bármilyen sejttípussá, például idegsejtekké alakulni. Dinnyés András megjegyezte, hogy kutatócsoportja a „visszaprogramozással” előállított sejtekből főképp idegsejteket, szívizomsejteket, valamint a hasnyálmirigyben megtalálható úgynevezett béta-sejteket állít elő.

Sikeres sejtes gyógyítások

A regenerációs gyógymódok újdonsága, hogy a tünetek kezelésén túl az elpusztult sejtek pótlásával az alapvető okokra is megoldást kínálnak. Ez a megközelítés jól működhet például a Parkinson-kór, a makuladegeneráció (a szem ideghártyájának időskori károsodása) a gerincvelő-szakadás vagy a cukorbetegség gyógyítása esetén.

A kezelések lényege, hogy gyógyító sejteket visznek be a szervezetbe, amelyek az elpusztult sejteket és szöveteket pótolják, azoknak a funkcióját veszik át. A makuladegeneráció gyógyítása esetén pluripotens őssejtekből létrehozott retinasejteket ültetnek be a betegeknek, és amennyiben ezek a sejtek eredményesen beépülnek és kapcsolódnak az érzékelő idegekkel, akkor a beteg visszanyerheti a látását. Sajnos, ennek bizonyításához még évek kellenek – tette hozzá a professzor.

Már napjainkban is vannak, kis számban, a hatóságok által engedélyezett őssejtes kezelések. Erre egy jó példa a szaruhártya ritka égéses sérüléseinek orvoslására a szem őssejtjeiből létrehozott szaruhártyaréteg beültetése. A hosszú távú nyomon követésből kiderült, hogy ez egy hatékony és biztonságos megoldás.

Vannak azonban olyan sarlatán, megtévesztő klinikák is, amelyek az eredmények követése nélkül, valódi hatások bizonyításának hiányában is „csodálatos” gyógyulást ígérnek a rászorulóknak, főképp zsírból leszívott sejteket használnak fel hatósági engedélyek nélkül – figyelmeztetett a kutató.

Az állatokban növesztett szervek megoldást kínálhatnak

Az 1-es típusú cukorbetegség a diabétesz ritkább formája, amikor a szervezetben elpusztulnak az inzulint termelő, úgynevezett béta sejtek, és inzulinfüggő cukorbetegség alakul ki, gyakran már gyermekkorban is. A 2-es típusú cukorbetegség a gyakoribb, amikor részben az egészségtelen életmód következtében – általában felnőttkorban – kialakul egy nem megfelelő inzulinfelhasználás, és a szabályozási rendszer felborul.

A cukorbetegség fő tüneteit lehet kezelni inzulininjekciókkal, de ez a mellékhatásokat, amelyek gyakran vesekárosodáshoz, vaksághoz vagy fekélyekhez és amputációhoz vezetnek, nem oldja meg – mondta el a professzor. Szerinte a mellékhatásokra megoldást jelentene, ha pluripotens őssejtekből előállított béta-sejteket vinnének be a betegek szervezetébe, amelyek az inzulintermelést helyreállítanák. Ebben a témában a professzor egy nemzetközi európai uniós projektet koordinál, amelynek célja az 1-es típusú cukorbetegség regenerációs gyógyításának előmozdítása.

A projekt egy másik megoldáson is dolgozik: a beültetendő hasnyálmirigyszigetek sertésből származnak. Ahhoz, hogy az utóbbi eljárás alkalmazhatóvá váljon, és az idegen sertéssejteket az emberi immunrendszer ne pusztítsa el, a szerveket egy olyan tokba helyezik be az emberi szervezetbe, amely átengedi a kis méretű cukor- és inzulinmolekulákat, de megakadályozza a nagyobb immunsejtek és molekulák átjutását.

Megoldás lehet továbbá olyan genetikailag módosított sertések létrehozása, amelyek szerveit és szöveteit sajátként befogadná az emberi szervezet. Komoly vizsgálatok folynak jelenleg szerte a világban ezen a területen, de a biztonság érdekében a módszereket alaposan meg kell ismerni, és a szükséges klinikai vizsgálatok sorát elvégezni. Ez pedig hosszú időt vesz igénybe, és komoly összegekbe kerül – mondta Dinnyés András.

Számos eljárás még kutatási fázisban van

A napjainkban is folyó kutatások amennyiben sikerre vezetnek, megteremtik a súlyos társadalmi és gazdasági teherrel járó betegségek gyógyításának lehetőségét. Biztatóak a nemzetközi klinikai kísérleti eredmények a gerincvelő-szakadás, a Parkinson-kór, az 1-es típusú cukorbetegség, valamint a makuladegeneráció pluripotens őssejtekkel való orvoslása terén.

Magyarországon jó a kapcsolat a kutatásokat és klinikai vizsgálatokat szabályozó állami hatóságokkal, de jelentős nemzeti összefogással érhető csak el, hogy hazánk a fejlesztési folyamatban aktív szereplő legyen, és minél előbb elérhetővé váljanak a magyar társadalmat különösen súlyosan érintő betegségekre megoldást jelentő beavatkozások.

A szakember reméli, hogy ezeken a területeken a következő években áttörés várható, és a klinikai vizsgálatok sikerét követően széles körben alkalmazhatók lesznek a forradalmian új, szövetregenerációs kezelések.