A jogász válaszol: lesz-e mobilizáció a bevezetett hadiállapot ideje alatt?

Ukrajna tíz megyéjében november 28-tól (utólagos hatállyal november 26.) bevezették a hadiállapotot. Kárpátaljára nem terjed ki a már életbe lépett intézkedés, viszont a legtöbb polgárt foglalkoztatja, hogy lesz-e mozgósítás a kialakult helyzet miatt.

Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa (RNBO) utasította a honvédelmi minisztériumot, hogy tervezze meg a részleges mobilizációval kapcsolatos intézkedéseket, és határozza meg a tartalékosok mozgósítási tervét – hozta le több ukrán sajtóorgánum. Az eddigi információk szerint az állam az úgynevezett 1. tartalékba tartozókat mozgósítaná, vagyis a szerződéses sorkatonákat, a belügyminisztérium fegyveres erőit és más nemzetbiztonsági fegyveres katonai egységeket.

Petro Porosenko államfő a hadiállapot bevezetésének előestéjén megígérte, hogy a bevezetendő állapot nem von maga után behívásokat. A kiadott határozatban pedig nincs szó újabb soron kívüli mobilizációról. A hatályos jogszabályok értelmében soron kívüli mobilizációt csak a parlament által jóváhagyott államfői határozat alapján lehet végrehajtani. Vagyis a most hatályba lépett határozat szerint nem lesznek mozgósítva a polgárok, csak a sorkatonákat és az egyéb fegyveres erők tagjait hívják vissza szabadságukról, akik Ukrajna-szerte fognak gyakorlatozni.

Arról eddig nincs pontos információ, hogy a későbbiekben a jelenlegi tíz megyén kívül más térségekre is kiterjesztik-e majd a rendkívüli státuszt, amelyhez a parlament által jóváhagyott államfői határozat szükséges. Az államfőnek az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács javasolhatja, mint ahogyan azt tette is az illetékes szerv a Kercsi-szorosnál történt incidens után. Vagyis annak ellenére, hogy az ország egy részén már életbe lépett a hadiállapot, az nem terjeszthető ki más megyékre is, csak a jogalkotó szervek – az államfő és a parlament – további összehangolt határozata alapján.

Tóth Tünde

Kárpátalja.ma