Moszkva nem ad tükörválaszt a hadra fogható korú férfiak ukrán kiutasítására

Moszkva nem készül szimmetrikus választ adni arra, hogy a kercsi incidenst nyomán hadiállapotot bevezető Ukrajna megtiltotta a beutazást a 16 és 60 év közötti, orosz állampolgárságú férfiak számára – derült ki az orosz fővárosban pénteken elhangzott állami tisztségviselői és törvényhozói nyilatkozatokból.

Marija Zaharova külügyi szóvivő úgy vélekedetett, „tébolyhoz vezethetne” ha valaki szimmetrikus válaszintézkedéseket akarna hozni az ukrán vezetés intézkedéseire, amelyek szerinte „az államberendezkedés működésképtelenségéhez” vezettek.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy hasonló szellemű intézkedéseket fogadjon el, mert nem áll háborúban Ukrajnával. Hangot adott véleményének, hogy a március végén esedékes ukrán elnökválasztásig újabb hasonló „félhisztérikus” lépések várhatók az ukrán vezetés részéről, amelynek saját megmentése érdekében „minden áron fenn kell tartania és növelnie kell a lakosság szemében” az orosz agresszió látszatát.

Franc Klincevics, a felsőház védelmi bizottságának első elnökhelyettese rámutatott, hogy ukránok millióit sújtaná Oroszország, ha ugyanúgy járna el, mint a kapcsolatok teljes megszakítására törekvő Ukrajna, ezért Kijev hiába is vár ilyen válaszintézkedést Moszvától.

Vlagyimir Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője azt hangoztatta, hogy Petro Porosenko lépésére nem ugyanazt kell lépni, hanem fel kell gyorsítani azon ukránok státusának legalizálását, akik Oroszországban kívánnak munkát vállalni, egyebek között orosz útlevelek kiállításával és a kettős állampolgárság megadásával. Meglátása szerint Ukrajnában ma teljesen más rendszer lenne, ha Moszkva ezt tette volna a Szovjetunió széthullása óta.

November 25-én a Fekete-tengeren, Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértetve ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózást engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.