Kárpátalja anno: Havasi dal – a sárosoroszi plébános verse

Havasi dal címmel jelent meg az alábbi vers a Munkácson kiadott Kárpátalja című politikai és társadalmi hetilap 1889. november 17-i számában.A mű szerzője Hoffmann Márton római katolikus pap volt. Életrajzából kiderül, hogy 1834-ben született.  Szatmár, Bereg és Máramaros vármegyében működött papként: 1859. augusztus 6-tól Alsóhomoródon teljesített segédlelkészi szolgálatot, majd Munkácsra került. Onnan először Krasznabéltekre, később Fehérgyarmatra helyezték. 1862-ben ideiglenes adminisztrátor Dombón; 1863-ban a szatmári ispotály lelkésze; 1863–1889 között adminisztrátor Bárdházán, Láposbányán, Sárosorosziban és Márokpapiban. 1889-ben vonult vissza a papi pályáról, s Munkácson telepedett le.

Már nyugdíjasként írta meg az alábbi verset:

Szállj el szolid kürtöm hangja,
A népes Kárpátaljára,
A hol zengésed meghallja,
Hazánk minden honleánya,
Szálljon dalod hegyen, völgyön,
Sík rónákon messze földön!
Majd a lelkes havasi dal Szálljon a honfi szivéhez,
Ki honáért, ha kell karddal,
Vívni bátorságot érez.
Szálljon dalod lelkesítve,
A hősöket egyesítve!
Örvendetes havasi dal,
Szállj az iparos polgárhoz,
Aki kitartó munkával,
A nemzetre dús áldást hoz. * Szálljon dalod vigasztalva,
Honi ipart magasztalva!
Bűvös-bájos havasi dal!
Szállj el a derék anyákhoz,
Kik tudják nevelni gonddal,
Fiaikat a munkához …
Szállj el édes andalítva,
Milliókat boldogítva!
Végre szállj el kürtöm hangja,
Az ifjú szép kedveséhez,
Ki hogyha szerelmét vallja, Egymásért is hőn epedez . . .
Szállj hozzájok havas dala,
Mint az égnek őrangyala!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma