Német újságíró kihallgatását kérték a KMKSZ-székház elleni támadás miatt folyó perben

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházának felgyújtási kísérletével megvádolt egyik lengyel állampolgár ügyvédje hétfőn a Krakkóban folytatódó per során a támadás állítólagos felbujtója, Manuel Ochsenreiter német újságíró kihallgatását kérte.

Krakkóban januárban kezdődött a KMKSZ-székház felgyújtásra tett kísérlettel vádolt három lengyel férfi pere.
A PAP hírügynökség beszámolója szerint a hétfői tárgyalás során az egyik vádlott, Michal P. ügyvédje azt kérte, hogy a nemzetközi jogi segítségnyújtás keretében hallgassák ki Ochsenreitert, és tisztázzák: a német újságíró beszélt-e Michal P.-vel a tervezett akcióról és annak céljáról.
Michal P. már korábban Ochsenreitert nevezte a támadás ötletadójának. A német újságíró Berlinben találkozott vele, ezer eurót adott át neki az akció végrehajtásáért – vallotta a vádlott. Ochsenreiter eddig ügyvédje közvetítésével tagadta ezeket a vádakat. Az újságíró az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt egyik képviselőjének, Markus Frohnmeiernek az irodájában is dolgozik, a lengyel média szerint többször megfordult Kelet-Ukrajnában, az oroszbarát szakadárok által megszállt területen.
A vádirat szerint a Falanga nevű neonáci szervezethez, valamint a Változás (Zmiana) nevű, parlamenten kívüli lengyel oroszbarát törpepárthoz közelálló Michal P. azzal bízta meg a másik két gyanúsítottat, Adrian M.-t és Tomasz Sz.-t, hogy gyújtsák fel a KMKSZ ungvári épületét. Az eset 2018. február 4-én történt, a férfiak Molotov-koktélt dobtak be a KMKSZ-székház egyik ablakán. Az irodában tűz ütött ki, senki sem sérült meg.
Adrian M. hétfőn úgy vallott: a támadás célja „vagyonrongálás” volt, valamint a magyar kisebbség és Ukrajna közötti kapcsolatok megrontása. Csak a székház homlokzatát akarták megrongálni, világos nyomokat hagyni – húzta alá. A lengyel sajtóban korábban ismertetett vádirat is a magyar-ukrán kapcsolatok megrontását nevezi a provokáció céljának.
Adrian M. bocsánatot kért az ügyben érintett három országtól, a magyar féltől konkrétan azért, hogy „megrongálta vagyonát”. Ő is, valamint Tomasz Sz. is hétfőn beismerték, hogy részt vettek a provokációban, elutasították viszont azt, hogy akciójukat a vádirat terrorcselekményként minősíti.
A 2018. február 4-i gyújtogatási kísérletet követően február 27-én egy nagyobb, feltehetőleg a kelet-ukrajnai konfliktusövezetet megjárt hivatásos katonák által elkövetett pokolgépes támadás érte a KMKSZ-székházat, aminek következtében súlyos károk keletkeztek az épületben, de személyi sérülés akkor sem történt. Az ukrán hatóságok szerint mindkét eset mögött Moszkva áll.