Oroszország borsot törne a nyugat orra alá
Egyre inkább úgy látszik, hogy Bulgáriában is kiéleződhet Moszkva és a nyugat közötti ellentét – vélik a szakértők. Nemrég az orosz miniszterelnök látogatott el az egyik bolgár nemzeti ünnepre, azonban kérdéses, miért olyan fontos ez az orosz fél számára. Szakértők szerint Oroszország bosszantani akarja a nyugati országokat.
Kétnapos látogatásra érkezett Szófiába Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, aki az egyik legnagyobb bolgár nemzeti ünnepre, az ország török uralom alól való felszabadításának évfordulójára érkezett. Érdekes adalék, hogy két nappal Dmitrij Medvegyev látogatása előtt a NATO főtitkára is Szófiába utazott, és azon a találkozón Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök igyekezett biztosítani őt Bulgária NATO melletti elkötelezettségéről.
Úgy látszik, hogy Bulgáriában is kiéleződhet Moszkva és a nyugat közötti ellentét, ahogyan az az egész Balkánon egyre látványosabb. Vajon mi lehet a Balkán sorsa az oroszok és a nyugat szorításában? – tették fel a kérdést a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorban, kedden.
Korábban Moszkva kritizálta a bolgár elnököt
A közrádióban felvetődött a kérdés: miért fontos Oroszország számára, hogy részt vegyen a bulgáriai nemzeti ünnepen, tavaly ugyanis Kirill moszkvai pátriárka vett részt az eseményen. Kun Miklós történész erre reagálva elmondta, nem is olyan jó a viszony Oroszország és Bulgária között, mint amennyire az kifelé látszik.
A történész emlékeztetett, a tavalyi ünnepségre látogatott Kirill moszkvai pátriárka, ami félig botrányba fulladt, ugyanis a pátriárka a közvélemény előtt kritizálta Rumen Radev bolgár elnököt.
A cél a nyugati országok bosszantása?
Kun Miklós szerint Oroszország lázítja a balkáni országokat egymás ellen is. Orosz Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Balkán-kutatója ehhez kapcsolódóan elmondta, véleménye szerint Oroszország célja a törésvonalak felerősítésével, hogy a NATO-hoz való csatlakozást és az európai integrációs folyamatot lassítsa.
Mint mondta, Oroszország a törésvonalakat kihasználva borsot akar törni a nyugat orra alatt, amelyre számos lehetősége is van. Mint a kutató elmondta, erre korábbi példa a macedón-görög névvita rendezési folyamata, amely nemrégiben zárult le. Ennek kapcsán Oroszország azt hangsúlyozta, hogy a macedón nemzeti identitással kapcsolatos lényeges elemek feladására kényszeríti a nyugat a macedónokat annak érdekében, hogy a NATO-hoz csatlakozzon.
A nyugat felé is gesztusokat kellene tenni
Bulgáriával kapcsolatban Dmitrij Medvegyev figyelmeztetett, hogy a Török Áramlat vezeték nem lenne jó, ha uniós szabályokba ütközne, hiszen annak egy része Bulgárián haladna keresztül. A bolgároknál atomerőmű is épülni fog, amelynek egyik esélyes befutója a Roszatom lehet – emlékeztettek a műsorban.
Kun Miklós szerint a Roszatom valóban esélyes lehet az erőmű építésére, ugyanakkor fontos tudni, hogy összesen négy cég pályázott a belenei atomerőmű építésének pályázatán. A történész szerint ugyanakkor a nyugat mindent képes megtenni azért, hogy a papíron oroszbarát Bojko Boriszov gesztusokat tegyen a nyugat felé is.
Bulgáriában és a balkáni országokban több területen is egyfajta kötélhúzás zajlik az Egyesült Államok és Oroszország között, amibe félig-meddig az Európai Unió és a NATO is bekapcsolódik – magyarázta Kun Miklós.
Barát vagy ellenség?
Nehezen meghatározható, hogy a balkáni országok miként állnak az oroszokhoz, illetve nehezen szétválasztható az is, hogy a nyugati hatalmakhoz hogy állnak – jelentette ki Orosz Anna. Mint mondta, nem lehet általánosan kijelenteni, hogy kit tekintetnek barátnak, és kit tekintenek a feszültségek okozójának.
Hangsúlyozta: minden ország a saját manőverezési lehetőségeit próbálja kihasználni. Szerbia esetében például fontos látni, hogy a tradicionális jó szerb-orosz kapcsolatok mellett az európai integrációs folyamatot továbbra is egy stratégiai célként jelenítik meg az országban.
Mint mondta, az Európai Unió szerepvállalásának és aktivitásának függvényében is alakul az, hogy mekkora teret kap az Egyesült Államok és Oroszország egy-egy ország életében.