2019. március 15., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Kristóf – német eredetű; jelentése: hatalom + harc.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„Ne csak merengjünk a múltnak dicsőségén, ne védelmezzük az eltűnt idők korhadó alkotásait, ne csak átkunk és imádságunk szálljon ellenségeink ellen, hanem alapítsuk meg a jövendőt, szerezzünk jogot és szabadságot a népnek, lelkesedést a nemzetnek, s szegezzünk fegyvert, éleset és súlyosat, az ellenség ellen.”
Eötvös Károly
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93420d-2697″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Kis Albert (Barkaszó, 1664 –1704. március 15 után)
Kuruc ezereskapitány, szökött jobbágy. Thököly seregében hadnagyi rangra vitte. Követte Thökölyt Törökországba. 1692-ben azonban beállt a császári seregbe. 1693-ban Károlyi Sándor Szatmár vármegyei zsoldos seregével a hegyekben bujkáló kurucokat üldözte, majd miután a vármegyei zsoldból elbocsátották, maga is beállt a kurucok közé. A beregi és a salánki erdőkben a kuruc mozgalom fő szervezője lett. 1697. június 3-án La Porta váradi parancsnok elfogatta és kiszolgáltatta Károlyinak. A kurucok hegyaljai felkelésének idején börtönben volt, ahonnan sikerült megszöknie. Barkaszón megölte azt a férfit, aki Károlyi rendeletére elfogta. Bereg és Szatmár megyében folytatta a szervezkedést, de hamarosan ismét fogságba esett. La Porta haláláig Váradon raboskodott. Kiszabadulása után csatlakozott hozzá Esze Tamás, s ezután már ketten szervezték a kuruc mozgalmat.
1703-ban a dolhai vereség után a Vereckei-hágóhoz vezette csapatát II. Rákóczi Ferenc fogadására. A fejedelem Esze Tamással együtt ezereskapitánnyá nevezte ki. Amikor 1704 elején a jobbágykatonák és a nemesség között ellentétek robbantak ki, Kis Albert a jobbágyok mellé állt. Szatmár várának ostroma közben az ellentétek nyílt összecsapássá fejlődtek, ezért Rákóczi a nemesség eltántorodásától tartva, Kis Albertet elfogatta és kivégeztette.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Nemzeti ünnep
– Kinyomtatják a 12 pontot, és Petőfi költeményét, a Nemzeti dalt (1848).
– Az új Nemzeti Színház megnyitja kapuit (2003)
– Az első híd Buda és Pest között 46 pontonra épült. Emlékezvén a régi időkre, a fővárosiak 2003-ban ismét hajóhídon sétálhattak át a Duna egyik partjáról a másikra.
– Paulay Ede (1836) színész, a Nemzeti Színház igazgatója, az első európai színvonalú magyar rendező.
– Aba-Novák Vilmos festőművész (1894), számos külföldi és magyar kitüntetés tulajdonosa. Mint freskófestő, a hivatalos állami és egyházi megbízások legnépszerűbb alkotója. Legismertebb alkotása a szegedi Hősök Kapuja és a Székesfehérvári Szent István Mauzóleum. 1945 után mindkettőt lemeszelték, de az utóbbi években helyreállították, s ma ismét láthatóak a monumentális remekművek.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7faf6-6491″][vc_column_text]AZ ÉLET OLYAN, AMILYENNÉ FORMÁLOD!
„A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.” (Példabeszédek 15:15)
Volt egyszer egy bölcs, idős ember; minden nap kint üldögélt kisunokájával a benzinkutjuk előtt egy hintaszékben, és köszöntötte a turistákat, akik a kisvárosba érkeztek. Egyszer egy turistának tűnő magas férfi nézelődött arrafelé, mint aki azt kutatja, alkalmas-e ez a hely a letelepedésre. „Amúgy milyen ez a város?” – kérdezte. Az öreg visszakérdezett: „Nos, a maga városa milyen?” „Az emberek folyton bírálják egymást. Nagyon negatív beállítottságú hely.” – mondta a férfi. „Tudja, ez a város pont ilyen” – jegyezte meg az öreg. Később egy család állt meg tankolni. Az apa megkérdezte az öreg embert: „Jó itt lakni ebben a városban?” „Nos, a maguk városa milyen?” – kérdezett vissza az öreg. „Ahonnan én jövök, az emberek közel állnak egymáshoz, és mindig készek segítő kezet nyújtani a másiknak. Nem szívesen költözök el.” Az öreg mosolyogva így bíztatta: „Tudja mit, a mi városunk nagyon hasonlít a magukéra.” Miután a család elhajtott, megszólalt az öreg unokája: „Nagyapa, miért mondtad az első embernek, hogy itt nagyon rossz lakni? Amikor meg a másik család kérdezte, akkor azt mondtad, hogy ez egy csodálatos hely!” Az idős ember a kislány kék szemébe nézve magyarázatba kezdett: „Édesem, nem számít, hová megy az ember, a hozzáállását magával viszi – attól lesz egy hely szörnyű vagy csodálatos.” Igen, az élet olyan, amilyenné alakítod. Ezért mondja a Biblia: „a csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.”
A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2faf6-6491″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szűz Mária
Szent V. Piusz pápa mindent megtett az egész keresztény világot végveszélybe tipró török birodalom ellen. Mohács után 1526-ban minden elveszni látszott. 1541-ben elesett Buda. 1568-ban már adott Miksa magyar királynak 30000 aranyat a végvárak védelmére, de a török előnyomulás feltartóztathatatlannak látszott. Szövetséget hozott létre a török tengeri haderő ellen Velencével és Spanyolországgal.
Az imában bízott azonban legjobban. A rózsafüzér imádkozását szorgalmazta, de ő maga is környezetével kitartóan imádkozta. Így volt ez az egyesült keresztény sereg és a túlerőben levő török hajóhad Lepantó melletti összecsapása idején is 1571. október 7-én. A rózsafüzért imádkozva a pápa sugallatban értesült a győzelemről, és elrendelte minden október 7-én „Mária, Rózsafüzér Királynője” ünnepének megünneplését. Ugyanakkor a „Keresztények Segítsége” megszólítást is a hívek imáiba ajánlotta. 1571 óta ez a megszólítás a lorettói litánia fohászai közt szerepel.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]