Kopogtató: rajtam is múlik!

„Minek mennék? Úgyis bunda az egész!” „Nem az én szavazatom dönti el a választás eredményét!”, „Nincs egy jelölt sem, akire leadhatnám a voksomat!”, Már előre le van gyártva a végeredmény!”

Ismerősen csengenek a fenti kijelentések?

„A mocskos elnök tehet mindenről!”, „Szétlopta az egész országot! Fel kéne kötni, tűzre dobni, falhoz állítani, felnégyelni!” – utóbbiak számomra még ismerősebben hangzanak. Sokszor olyanok tüsszögik ki, akik hosszú ideje elvből nem mennek el szavazni.

Igen, Ukrajna hírhedt arról, hogy megérik a pénzüket az elnökei. És valóban szétlopott, meggyötört országról beszélünk, ahol vannak megvásárolt szavazatok. Vannak olyan kárpátaljai magyarok, akik a kisebbségeket ellehetetlenítő politikusok mellett kampányolnak. Vannak holt lelkek, akiknek postázták a szavazócédulájukat, és bizonyosan lesz ma rá precedens, hogy megpróbálnak visszaélni a megboldogultak nevével. Sok esetben a szavazóbizottság és a megfigyelők tisztességén múlik majd a választási csalás elkerülése…

Ha félretesszük a – korántsem megalapozatlan – előítéleteket, és objektíven szemléljük az elnökválasztást, kijelenthetjük: mindenkinek csak egy szavazócédulája van. Egy a nacionalista Jobb Szektor maszkos suhancának, egy a Zekomanda lelkes fiataljának, egy a Porosenkónak szegénységet megköszönő huszti nyugdíjasnak, és egy szavazatom van nekem is. És én, miután közzétettem a jelen írást, fogom a személyi igazolványomat, a szavazócédulámat, egy saját tollat, és átbattyogok a helyi szavazóhelyiségbe. Ha bírálom az elnököt, a hatalom visszaéléséről írok, akkor azzal a tudattal tehetem, hogy minden tőlem telhetőt megtettem azért, hogy ki kerüljön, vagy ne kerüljön hatalomra. Voksommal vállalom azt is, hogy talán hibát követek el és nem a megfelelő személyt segítem az államfői székbe. Nem kell a távoli múltban keresgélnünk a báránybőrbe bújt farkasjelöltek tekintetében: 2014-ben a szabad nyelvhasználatot, jogaink betartását ígérő politikus szinte azonnal arcul köpte a rá szavazó magyarságot és varázsütésre felejtette el választási ígéreteit, amint elfoglalta hőn áhított posztját. Ám az ország állampolgáraiként kötelesek vagyunk vállalni ezt a kockázatot. Ha nincs is megfelelő jelölt, tegyünk a legkevésbé megfelelő hatalomra kerülése ellen. Vegyük kezünkbe az ország sorsát, a saját sorsunkat, és járuljunk a szavazóládák elé.

Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma