Egyre népszerűbb az elektronikus könyv

Tavaly novemberben Publió Kiadó néven kezdte meg működését Magyarország első webes ön-könyvkiadó rendszere. A publio.hu webcímen működő, budapesti munkatársak által szerkesztett kiadó mindenki számára lehetőséget nyújt arra, hogy elektronikus könyvének megjelentetése révén szerzőként is ismertté válhasson.

Április 20-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (KMF) járt dr. Kerekes Pál és Alcser Norbert, a Publió Kiadó két ügyvezetője, akik – előadást tartva a tanintézmény Apáczai Csere János Könyvtárának olvasótermében – bemutatták az általuk vezetett kiadót és szolgáltatásait.

A nyomtatott könyvet jelenlegi formájában veszély fenyegeti – hangsúlyozta előadásának kezdetén Dr. Kerekes Pál. Utalt arra, hogy az internet révén a könyvek olvasása és vásárlása egyre fokozottabban helyeződik át a világhálóra, erősítve így az elektronikus könyv (e-book) pozícióját a nyomtatott könyvvel szemben. Az elektronikus könyvek esetében az olcsóság sem utolsó szempont, hiszen az olvasó egy e-bookot ugyanazon nyomtatott példány csekély töredékéért tölthet le vagy vásárolhat meg. Az e-könyvek iránti érdeklődést mutatja, hogy pl. a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) állományából naponta 15-20 ezer könyvet töltenek le. Az igény és az elvárás tehát az e-bookpiac felé óriási. Az előadó rámutatott, az elektronikus könyvek korszaka az író és az olvasó viszonyát is megváltoztatta. A számítógép és a világháló segítségével ugyanis most már nemcsak egy képzett író, hanem egy egyszerű olvasó is képes arra, hogy könyvet hozzon létre. A gondot a szerzők számára leginkább a könyvek formázása jelenti, valamint az, hogy nem tudják szervezetten és piacképesen eljuttatni művüket az olvasókhoz. Többek között ez motiválta Kerekes Pált és munkatársait a Publió Kiadó létrehozására, amivel lehetőség nyílt egyrészt az írók kibontakoztatására, másrészt pedig az így létrehozott online könyvpiac által az olvasói igények kielégítésére is.

Kerekes Pál elmondta, a tavaly novemberben elindított e-bookkiadó alapszolgáltatásai jelenleg ingyenesek, és a feltöltött írások az anyaországi mellett a nemzetközi online könyvplázákban (pl. Amazon, iTunes, Diesel Bookstore, Kobo, Lulu, Smashwords, Sony Reader Store) is elérhetők. A szolgáltatás részeként a szerzőnek módjában áll szerkesztői, lektori és könyvtervezői támogatást kérnie, a HVG Pressel fennálló együttműködés keretében pedig nyomtatásban, tetszőleges példányszámban is megjelenhet a digitális könyv. A kiadó művei Apple, Android mobilplatformokon is elérhetők, de természetesen az e-könyvolvasókra is letölthetők. A kiadó oldalára felkerült e-bookokat az online vásárlók egy nyomdai példány töredékéért (néhány száz forintért) vásárolhatják meg, mely összeg legnagyobb hányadát – a kiadó által levont jutalékon kívül – a szerző méltányos honoráriumként megkapja. A kiadó a napi politikai, valamint a szexuális tartalmú írások kivételével minden más mű kiadásában segítséget nyújt.

A novemberben történt indulás óta immár több mint száz szerző kereste meg a kiadót a világ számos pontjáról. „Leszögezném, hogy a siker eléréséhez a szerzőre oroszlánrész hárul: a könyv elkészítése mellett fontos szerepet kell kapnia az általa végzett piártevékenységnek is – emelte ki Kerekes Pál. – A publio.hu mindehhez csak eszközt jelent. Megemlítendő még, hogy az elektronikus könyvpiacon más a siker mértékegysége, mint a nyomtatott könyvpiacon. Ha egy e-könyvből a kiadását követő napokban el tudunk adni öt-hat példányt, már elégedettek lehetünk, ugyanis mindez jövőt és sikert jósol. Dupla siker, ha a művet a későbbiekben nyomtatva is megveszik. A nagyobb könyvkiadóktól eltérően – ahol két-háromezer példány értékesítése jelenti a nyereséget – nálunk ötven-száz eladott példány is bestsellerré tehet egy adott könyvet.”

Alcser Norbert bemutatójában többek között a szerzővé válás és a publikálás folyamatáról, a formázási követelményekről, a szerzői tiszteletdíjról és a hangoskönyv-készítési lehetőségekről szólt. Az előadás során a jelenlévők kézről kézre adva egy elektronikus könyvolvasóval is „megismerkedhettek.”

Fischer Zsolt

Kárpátalja