2019. április 18., csütörtök

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Andrea – görög-latin eredetű; jelentése: férfi, férfias.

Ilma – Vörösmarty Mihály névalkotása az Ilona és a Vilma nevekből.

/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.”

Gárdonyi Géza

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932db8-cf87″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Lorántffy Zsuzsanna (?, 1600 körül – Sárospatak, 1660. április 18.). Zempléni és beregi nagybirtokos családból származott, 1616-tól I. Rákóczi György felesége volt. Sárospatak, a beregi és ungi Lorántffy-birtokok, valamint a szerednyei vár az ő hozományaként kerültek a Rákócziak birtokába. Bethlen Gábor halála után 1630-ban Rákóczi György lett az erdélyi fejedelem. A három gyermek nevelésével és a gazdasági ügyek nagy részével a fejedelemasszony foglalkozott. A család vagyonát tetemesen növelte példás gazdálkodásuk: birtokaikat gondosan összeírták, a fejedelem és a fejedelemasszony személyesen határozott a legkisebb falu terméséről is. Jelentősen fejlesztették munkácsi uradalmukat.

1644 novemberének végén a fejedelem kívánságára Lorántffy Zsuzsanna Munkácsra költözött. Mint mindegyik főbb vár mellett, a fejedelemasszony itt is szép kertet tartott. A rostélyzattal elkerített virágágyakban a ritka és drága külföldi növények mellett tulipánok, nárciszok nyíltak. A fejedelemasszony maga ápolta virágait.

Férje halála után 1648-tól Zsigmond fiával felváltva élt Sárospatakon és Munkácson. 1649-ben megerősítette a beregszászi iskola alapítványát. Az iskola tanárait és diákjait ekkor a malom vámjövedelmének egy része és a hídvám jövedelme illette, valamint a prédikátornak és az iskolamesternek a szőlőhegy tizedéből is járt 16 hordó bor. Megnövelte a munkácsi ref. egyház és iskola jövedelmét is.

1657-ben, amikor II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megtorlandó a lengyelek betörtek a vidékre, a fejedelemasszony a munkácsi várba menekült. Az ellenség elvonulása után megerősítette a várat. Gondosan vigyázta és fejlesztette a munkácsi várbirtokot, s élete végéig gondoskodott a református egyház és iskola ügyeiről is.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–          Lázár Mária színész (1895) királynői megjelenésű, dekoratív külsejű, elegáns színésznő, szépasszony szerepekben aratta legnagyobb sikereit.

–          Németh László, az egyik legnagyobb magyar író ezen a napon született 1903-ban. Regényeket, elbeszéléseket, drámákat, esszéket írt. Több művét színpadra vitték, illetve megfilmesítették (A két Bolyai, Galilei, Iszony, Égető Eszter, stb.)

–          Megnyitották az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot. (1982)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72db8-cf87″][vc_column_text]DICSŐÍTSD ISTENT! (4)

„Mert nektek nemcsak az adatott meg Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte” (Filippi 1:29)

Gondolj a Gecsemáné kertjére, ahol Jézus küzdött, hogy teljesíteni tudja Isten akaratát. „Vedd el tőlem ezt a poharat” (Márk 14:36) – kérte Isten haragjának poharára utalva. Jézus tudta, hogy ki kell innia az utolsó cseppig. De mielőtt megtette, megkérdezte Atyjától: elvenné-e, lenne-e valamilyen más út? Kérését végül a teljes önátadás imája módosította: „ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd” (Lukács 22:42). Imádságainkban hajlamosak vagyunk a külső körülményekre összpontosítani a belső hozzáállásunk helyett, mert jobban szeretnénk, ha Isten a körülményeinket változtatná meg, nem minket. Ez a könnyebik út. De így pont a lényeget nem értjük meg. Gyakran a legrosszabb körülmények hozzák ki belőlünk a legjobbat. Márpedig ha a rossz dolgok jót formálnak ki belőlünk, akkor talán azok a rossz dolgok a teljes képet tekintve jó dolognak számítanak! Hiszen bizonyságot tenni is csak akkor tudunk másoknak, ha előtte megpróbáltatás ért. Igen, meg lehet térni szenvedés nélkül is, de a lelki érettségre nem lehet eljutni, a szolgálatra nem lehet felkészülni enélkül. Ez nem azt jelenti, hogy keresnünk kellene a szenvedést, de azt igen, hogy annak lássuk, ami: lehetőségnek Isten dicsőítésére. Pál, aki sokat szenvedett, ezt írta: „mert nektek megadatott az a kiváltság… hogy szenvedjetek érte.” (Filippi 1:29 NLT). Honnan volt ehhez ereje Pálnak? „Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk” (Róma 8:18). Ezért a mai ige számodra ez: törekedj arra, hogy minden körülmények között Istent dicsőítsd!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]