2019. június 15., szombat

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Jolán – Dugonics András névalkotása. Jelentése: jó leány (magyar); a viola virága (görög).

Violetta – a Viola olasz kicsinyítőképzős származéka.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Nem az a fontos, hová mész. Az a fontos, hogy járd az utat, és megélj minden egyes, az úton töltött pillanatot.”

Gaál Viktor

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937643-b2fc”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Salamon Béla (Beregrákos, 1885. március 4. – Budapest, 1965. június 15.). Színész, kabaréigazgató, érdemes művész (1958). Apja kiskereskedő volt a Bereg megyei Beregrákoson, ezért itt töltötte gyerekkora egy részét. A munkácsi vásárban látott először vásári komédiásokat.

Büszke volt rá, hogy Fedák Sárival egy megyéből származik. Pályafutását műkedvelőként kezdte, nem végzett színésziskolát. 1914-től a Royal Orfeum akkori sörkabaréjában lépett fel. Az Apolló kabaréban vált híressé, itt aratta első nagy sikerét Szőke Szakáll Vonósnégyes című jelenetében.

1923-ban megalapította a Teréz körúti Színpadot, amit Nagy Endrével közösen igazgattak. Játszott a főváros szinte valamennyi kabaréjában. 1951-től, megalakulásától kezdve nyugalomba vonulásáig (1965) a Vidám Színpad tagja volt. Majd minden szerepében ő volt a „pesti kisember”, akinek szállóigévé vált a mondása: „Ha én egyszer kinyitom a számat…, ha én egyszer elkezdek beszélni…” . Több filmben is játszott epizódszerepet. Számos krokija, karcolata jelent meg különböző napilapokban és folyóiratokban.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

–         Ezen a napon született 1870-ben Bacsák György jégkorszakkutató, a föld és az ásványtani tudományok doktora.

–         Megkezdődik az egyházi iskolák államosítása (1948)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77643-b2fc”][vc_column_text]A TE GONDVISELŐD

„Asztalt terítesz nekem.” (Zsoltárok 23:5)

Amikor a zsoltáros azt mondta „az Úr az én pásztorom” (Zsoltárok 23:1), ezzel azt fejezte ki, hogy egészen különleges, nagyon személyes kapcsolatban van Istennel. Isten mindannyiunkat egyedi személyiséggel, tehetséggel, céllal és hivatással ajándékozott meg, és semmi máshoz nem hasonlítható kapcsolatban szeretne lenni velünk. Ahogyan nincs két egyforma ujjlenyomat, úgy nem egyforma az sem, ahogy Isten az egyes emberrel kommunikál. Ezért meg kell tanulnod felismerni az ő hangját, és tudnod kell, mikor szól kifejezetten hozzád. A zsoltáros így folytatja: „asztalt terítesz nekem.” Gondolj erre így: ha asztalt szeretnél egy étteremben, de még várnod kell, akkor előfordulhat, hogy kapsz egy csipogót, ami vibrál vagy világít, ha egy asztal felszabadul, és te leülhetsz. Várakozás közben teljes nyugalommal számíthatsz arra, hogy valahol terítenek számodra, és ha türelmes vagy, akkor a csipogó majd tudtodra adja, ha kész. Érted már a lényeget? Ha Isten Igéjét olvasod és időt töltesz vele imádságban, akkor valami megrezdül benned, és fényt gyújt a lelkedben. Ez Isten „csipogója”, mely vezet, irányít és elkészíti a körülményeket számodra. Pál azt írja: „az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel Krisztus Jézusban” (Filippi 4:19). Mely szükségeidet fogja betölteni Isten? Mindet! Hagyd abba hát az aggodalmaskodást, és bízz benne!

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27643-b2fc” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Árpádházi Boldog Jolán

IV. Béla magyar király és a konstantinápolyi császári családból származó Laszkarisz Mária leánya 1238 körül született. Rokonai között van Magyarországi Szent Erzsébet, és Prágai (Csehországi) Szent Ágnes; két nővére Boldog Kinga és Szent Margit. A szülői házban mindössze öt évet töltött melybe beleesik a tatárjárás borzalmas ideje. Szülei ekkor szentéletű nővére gondjaira bízták. 17 éves korában Boleszláv kalisi és gnieznói fejedelem személyében a legméltóbb férj oldalára került. 23 évet töltött példás keresztény házasságban. Három gyermeket szült mindenütt bőkezű ajándékokkal segítette a szegényeket, özvegyeket és árvákat. Két klarissza monostort alapított.

Férje halála után a szintén özvegységre jutott Kinga nővérével vagyonát felosztva az ószandezi klarissza monostorba vonult. Szent Kinga halála után a gnieznói monostorba költözött. Kitűnt alázatosságával és imaéletével. 1298. június 11-én halt meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]