2019. július 15., hétfő

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Henrik – germán eredetű; jelentése: körülkerített birtokán uralkodó.

Roland – német eredetű; jelentése: vakmerő hős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Mindnyájan úgy választjuk meg társaságunkat és a környezetünket, hogy az tükrözzön minket.”

Frank Herbert

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-932097-bd04″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.). Történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.  Iskoláit Máramarosszigeten és Ungváron végezte. Érettségi után a munkácsi egyházmegye papnövendéke lett. 1882-ben a budapesti központi teológiai akadémiára került. Az egyetem bölcsészkarán történelmi és szláv filológiai előadásokat is hallgatott. Tanulmányai befejezése után, 1888-ban a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában helyezkedett el, ahol a szláv nyelvű kéziratok rendezésével bízták meg. A ruszin és a magyar mellett jól ismerte egyházának liturgiai nyelvét, az egyházi szláv nyelvet, de tudott oroszul, szerbül, latinul és németül is. 1889-ben a bécsi Osztrák Történeti Intézetbe küldték, ahol diplomáciával, paleográfiával és szláv filológiával foglalkozott. Több délszláv vonatkozású munkát is írt.  1891-ben Bécsből hazatérve doktorátust szerzett, 1892-1906 között Bécsben levéltáros, könyvtáros. 1895-96-ban Rómában is kutatott.  1906-ban a pozsonyi jogakadémián a magyar művelődéstörténet, 1914-től a pozsonyi egyetemen a magyar történelem professzora, 1918-tól az egyetemes történeti tanszéket vezette. 1923-tól 1935-ig, nyugalomba vonulásáig a pécsi egyetemen volt tanár, 1932-33-ban rektor. Tudományos munkásságának jelentős részét a munkácsi egyházmegye, s ezzel együtt a ruszinság, illetve a vidék múltját megvilágító gazdasági, társadalompolitikai, valamint településtörténeti források összegyűjtése és megjelentetése képezi.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Szabó Gyula színész (1930) népi hősök szerepében vált ismertté.

– Pest és Vác között elindulnak az első vonatok (1846)

– Medveczky Ádám karmester, az Operaház örökös tagja születése (1941)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-72097-bd04″][vc_column_text]HOGYAN KERÜLD EL A SZÉLCSENDET A HÁZASSÁGBAN

„Meglátta Izsákot, amint a feleségével, Rebekával nevetgélt.” (1Mózes 26:8)

A régi, fából készült, nagy vitorlás hajók idejében a tengerészek sok minden miatt aggódtak: féltek a kalózoktól, a viharoktól és a betegségektől. De a legfélelmetesebb dolog számukra a szélcsend volt. Az egyenlítő közelében van egy terület, amelyet nagyon enyhe és könnyen változó szél jellemez. A szélcsend az egész legénység halálát okozhatta. A hajó élelmiszer- és ivóvízkészlete elfogyott, amikor napokig vagy éppen hetekig sodródtak egy gyenge szellőre várva, mely újra útnak indíthatja őket.

Szoktuk mondani, hogy valami „kifogja a szelet a vitorlánkból”, ami azt jelenti, hogy elveszítjük a lendületünket, és szükségünk van valamire, ami újra elindít. A házasság nem egyik napról a másikra veszít a lendületéből, hanem hónapok és évek figyelmetlensége és nemtörődömsége miatt. De nem kell, hogy ez nálatok is így legyen. Doug Fields Creative Romance [Ötletgazdag szerelem] című könyvében azt írja: „A romantikus figyelmességek megváltoztathatják ezeket a berögzült mintákat, és a jókedv forrásai lehetnek. A stagnáló házasság gyógyulására természetesen nincsenek gyors megoldások, de félreteheted a kifogásokat, és elkezdhetsz újra randevúzni a kedveseddel.”

Istennek az volt a panasza az efezusi gyülekezet ellen: „nincs meg már benned az első szeretet” (Jelenések 2:4). Aztán azt is megmondja, hogyan orvosolhatják ezt: „térj meg, és tedd az előbbi cselekedeteidet” (Jelenések 2:5).

Izsák attól való félelmében, hogy Abímelek király megöli őt és elveszi a feleségét, hazudott, és azt mondta Rebekára, hogy a húga. Mivel árulta el magát? „Abímelek, a filiszteusok királya kitekintett az ablakon, és meglátta Izsákot, amint a feleségével, Rebekával nevetgélt.” A „nevetgélt” szót fordíthatnánk úgy is: „szeretgette, dédelgette”.

A romantika mentette meg az életét és a házasságát, és ezt a ti házasságotokkal is megteheti.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-22097-bd04″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Bonaventura püspök, egyháztanító

1218 körül született Viterbo közelében. A hagyomány szerint a Bonaventura (jószerencse) név a súlyos beteg gyermek Szent Ferenc imájára történt csodás gyógyulásának emléke. 1218 körül, anyja fogadalmához híven, belépett Szent Ferenc Rendjébe. Elöljárói, felismerve tehetségét, a noviciátus után Orvietóba küldték a Rend első hittudományi főiskolájára, de már egy év múlva a párizsi egyetemre. 27 éves korában pedig a híres párizsi egyetemen kezdte meg tanári működését. A fiatal ferences egykettőre Aquinói Szent Tamás mellett a legünnepeltebb tanár lett. 1257-ben, 36 éves korában a Rend generálisává választották. X. Gergely pápa, a II. lyoni egyetemes zsinatra rendelte Szent Tamást is, Bonaventurát pedig kinevezte bíborosnak. Egyhangúlag neki tulajdonították, hogy a görögök visszatértek az Egyház egységébe, mikor letették a hitvallást. Bonaventura hatalmas beszédében adott kifejezést a jelentős eseménynek. Már halálos betegen ment el a zsinat következő ülésére. Visszavonult, készült a halálra. A pápa kezéből vette a szentkenetet, és a feszületre függesztette tekintetét. Így halt meg 1274. július 15-ére virradó éjjel.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]