Moszkva: Hága visszaél a Kelet-Ukrajna felett lelőtt MH17-es járatának utasait gyászolók érzelmeivel

Moszkva szerint a holland kormány mindinkább visszaél azoknak a hozzátartozóknak az érzelmeivel és fájdalmával, akik a maláj légitársaság Kelet-Ukrajna felett lelőtt MH17-es járatának utasait gyászolják – állította a tragédia ötödik évfordulója alkalmából szerdán kiadott állásfoglalásában az orosz külügyminisztérium.

Az orosz diplomáciai tárca egyebek között arra reagált, hogy az áldozatok hozzátartozói nyílt levélben sürgették az orosz vezetéstől: ismerje el a felelősség rá eső részét az MH17-es pusztulásában. A Moszkvában megjelent minisztériumi dokumentum szerint a holland kormány a hozzátartozók egyesületét egyfajta „faltörő kosként” használja annak érdekében, hogy a világgal elhitesse, hogy Oroszország a bűnös és a történtekért kártérítést kell fizetnie.

Az állásfoglalás szerzői „valóban politikamentes és szakmai” megközelítést sürgetett a „gátlástalan politikai játék részévé vált” tragédia „valódi” okainak és felelőseinek megállapításában. Szerintük az ügyön – az orosz részvétel mellőzésével – dolgozó nyomozócsoport vizsgálata részrehajló és azt célozza, hogy alátámassza az Oroszország felelősnek nyilvánító kiindulási verziót.

Az orosz diplomaták azt hangsúlyozták, hogy Oroszország nemhogy hátráltatná a nyomozást, de annak ellenére, hogy nem vehet benne részt, együttműködik mind a holland hatóságokkal, mind a nemzetközi nyomozócsoporttal. Felhívták a figyelmet arra, hogy Moszkva a vizsgálat rendelkezésére bocsátotta mind az elsődleges rádiólokációs adatokat, mind pedig az Almaz-Antej orosz hadiipari vállalat terepen elvégzett kísérletének eredményeit, amelyek kizárták annak lehetőségét, hogy a rakétát valóban a műszaki vizsgálat által meghatározott területről bocsátották fel. Az orosz fél feloldotta a Buk légvédelmi rendszerre vonatkozó adatok titkosságát is, amelyek – mint azt a dokumentum szerzői hangsúlyozták – azt bizonyították, hogy a gépet megsemmisítő rakéta ukrán tulajdonban volt.

Az orosz külügyi tárca kifogásolta, hogy a Moszkva által szolgáltatott adatokat „makacsul semmi veszik” és „elhallgatják” és hogy a nemzetközi nyomozócsoport által használt bizonyítékbázis „nagyon kétséges információforrásokon , a közösségi hálón, rossz minőségű fotókon és videó-anyagokon, valamint az ukrán szakszolgálatok meg nem erősített adatain és állítólag független bloggerek tényfeltárásán alapul”.

Az orosz diplomaták nehezményezték, hogy Ukrajnával szemben semmilyen vádat nem fogalmaztak meg amiatt, hogy nem zárta le a légteret a fegyveres konfliktus felett. Ezen mulasztás miatt több keresetet is benyújtottak Kijev ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB).

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva szerdán azt mondta, hogy nem látta az áldozatok hozzátartozóinak levelét, ezért nem kívánta azt kommentálni. Rámutatott ugyanakkor, hogy Moszkva a nyomozást nem tartja objektívnek, mert az abban való részvételét elutasították.

A Malaysia Airlines Boeing 777-es típusú repülőgépét 2014. július 17-én érte rakétatalálat Délkelet-Ukrajna fölött. A gép a levegőben darabokra tört, majd lezuhant, a fedélzetén lévő mind a 298 ember – köztük 196 holland állampolgár – életét vesztette. Moszkva Ukrajnát, Kijev és a nemzetközi nyomozócsoport pedig Oroszországot tette felelőssé a gép lelövéséért.

Tavaly szeptemberben az orosz fegyveres erők illetékese azt állította, hogy a rakéta, amely megsemmisítette a maláj légitársaság utasszállító gépét, az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó 223-as légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A közlés szerint a Buk légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) alapján határozták meg. Moszkva azt állította, hogy a rakéta a Szovjetunió széthullása óta egyszer sem
hagyta el Ukrajna területét, és az ilyen régi eszközöket Oroszországban már leselejtezték.

A nemzetközi nyomozócsoport viszont arra a következtetésre jutott, hogy az MH17-es járatot megsemmisítő Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) júniusban a tragédia miatt hivatalosan meggyanúsította Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov orosz, valamint Leonyid Harcsenko ukrán állampolgárt, azt állítva, hogy részt vettek a gépet megsemmisítő, a mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében. Ellenük 2020. március 9-én a holland törvények alapján, Hollandiában indul per.

Mahathir Mohamed maláj miniszterelnök a The Star című Kuala Lumpur-i lap szerdai száma szerint kiábrándultságának adott hangot amiatt, hogy öt évvel a tragédia után sem világos, hogy ki a felelős a rakéta kilövéséért. Korábban a kormányfő a nemzetközi vizsgálóbizottság munkáját átpolitizáltnak és oroszellenesnek minősítette.