Kárpátaljáról jöttem, mesterségem címere: esküvői videós

Nagyot fordult a világ az elmúlt húsz évben az esküvői videózás területén. A ’90-es évekbeli, nem egyszer igen rossz minőségű és beállítású, több órás és vontatott menetű esküvői videokazettákat mára felváltotta cinematográfia, azaz mozifilm jellegű videókészítés. A mindössze két-három órányi – bármilyen adathordozón tárolható és könnyen megtekinthető – felvételek készítésével Kárpátalján is egyre többen foglalkoznak.

A Beregszászban élő Nagy Róbert 15 évesen vett először kamerát a kezébe, ma pedig térségünk egyik leg(el)ismertebb szakembere. Vele beszélgettem.

 

– Szeretek visszamenni egészen a gyermekkorig, a családi háttérig, hiszen sok esetben kiderül, hogy minden, ami a szakmaválasztást illet, ott kezdődött. Nálad található ilyen összefüggés?

– Igen. Édesanyám a kereskedelemben dolgozott, édesapám pedig diszkós, azaz lemezlovas volt. Diszkóban, falunapokon, esküvőkön szolgáltatta a zenét. Azokban az időkben még sokkal nehezebb volt hozzájutni a megfelelő technikához, illetve a hanganyaghoz. A diszkógömböt is saját maga készítette el egy régi tükör feldarabolásával. Gyermekként – ha szüleim nem tudták megoldani a felügyeletemet – gyakran én is részt vettem egy-egy ilyen rendezvényen.

 

– Hova jártál iskolába?

– A Beregszászi 5. Számú Középiskolába írattak be a szüleim. A kilencedik osztály befejezése után Szolyvára kerültem, ahol egy helyi szakközépiskolában informatikát és programozást tanultam. Akkor már volt egy egyszerű számítógépem, amelyet elvittem magammal a kollégiumba. Emlékszem, hogy egy háromperces zene letöltése másfél órát vett igénybe.

 

– Mikor kerültél kapcsolatba a kamerákkal?

– 2006-ban a családunk nyaralni ment, s az édesapám úgy döntött, hogy vesz egy videókamerát, hogy megörökítsük az eseményt. Az én kezembe adta a készüléket, egy Panasonic kamerát. A nyaralás után a kamerát eltettük, s egy ideig nem is használtuk, mert féltünk, hogy megsérül. Végül megkértem édesapámat, hogy adja ide nekem. Belement. Az első felvételeket baráti összejöveteleken készítettem. A kazettán lévő anyagot aztán digitalizáltam és megvágtam.

– Mivel foglalkoztál a középiskola befejezését követően?

– A Lembergi Nemzeti Egyetemen folytattam az informatika tanulását. Levelező tagozatos voltam, így munkába tudtam állni. Egy beregszászi benzinkútnál helyezkedtem el, ahol a pénztárnál lévő számítógépet kezeltem. Fél évig dolgoztam ott, majd bekerültem a Beregszászi TV9 stúdió csapatába.

 

– Hogyan ismerkedtél meg a stúdióval?

– Édesapám véletlenül meghallotta, hogy kamerához értő fiatalokat keresnek, s beajánlott engem is. Elmentem a meghallgatásra, megmutattam a korábbi felvételeimet, s alkalmaztak.

– Milyen feladattal bíztak meg?

– Kezembe adtak egy olyan értékes kamerát, ami akkoriban egy zsiguli árát tette ki. Kaptam hozzá egy használati utasítást, s bedobtak a mélyvízbe.

Koncertek, riportok, futballmérkőzések, főzőműsorok felvételét készítettem el. Operatőrként és vágóként is dolgoztam. A stúdiónak nagyon komoly informatikai felszereltsége volt. Ebből a szempontból sokat köszönhetek a TV9-nek.

– Meddig dolgoztál náluk?

– Négy éven át voltam ott. Ebből az utolsó két évben – amikor kevesebb fizetést kaptunk – már saját munkát is vállaltam. Végül feloszlott a stúdió.

 

– Mihez kezdtél akkor?

– Sohasem gondoltam, hogy esküvői videókat fogok készíteni. Az egyik futballmérkőzésen kameráztam, amikor odajött hozzám az egyik régi szolyvai iskolatársam. Megkért, hogy vállaljam el az esküvőjén a videózást. Az akkori társammal belementünk. Aztán híre ment, hogy mivel foglalkozom, s egyre többen kértek fel esküvői videózásra. Az esküvő mellett zenés videoklipeket is készítek. Ez a műfaj nagyon közel áll hozzám.

 

– Mi kellett ahhoz, hogy esküvői videós legyél?

– Először vettem egy jobb kamerát. Nem sokkal később pedig egy olyan fényképezőgépet, amelyen kamera is volt. Erre számos kiegészítőt lehetett csatlakoztatni, s ezek által többféle beállítást is készíthettem.

 

– Miért kamera és nem fényképezőgép?

– Nekem a videózás érdekesebb, dinamikusabb, mint a fénykép készítés. A videóval – a hangokkal, színekkel, mozgással – több érzést tudok kimutatni, mint egy fotóval. Ugyanakkor a fények, beállítások területén sokat tanultam a fényképészektől.

 

– Beszéljünk magáról a munkáról is. Hogyan tudsz felkészülni rá?

– A fiatal párral leülünk megbeszélni, hogy milyen elképzeléseik vannak az esküvőről. Igazából van már ennek egyfajta protokollja, ami az utóbbi években alakult ki Kárpátalján. Nálunk keveredik a hagyományos lakodalom (lánykikérés, búcsúztatás) és az amerikai stílusú (nyitótánc, szabadtéri esketés) esküvő.

Azt is fontosnak tartom, hogy alkalmazkodjam az adott vőlegény és menyasszony személyiségéhez, s minél természetesebb legyen a róluk készített felvétel.

 

– Van olyan esküvői pár, aki kifejezetten hozzád ragaszkodik?

– Igen, már többször is volt rá példa, hogy a pár hozzám igazította az esküvői dátumot. Már 2021-re is van felkérésem.

 

– Hány felkérésed van egy évben?

– Közel harminc esküvőn veszek részt egy év alatt. A zöme kárpátaljai, de dolgoztam már Magyarországon, Romániában és Olaszországban is. Szeretem a változatosságot, szívesen videózok olyan esküvőket, amelyeken a megszokottól eltérő a szertartás.

 

– Hogy néz ki egy esküvős napod?

– Reggel nyolc körül már ott vagyok a párnál. Felveszem a készülődés, a kikérés, búcsúztatás perceit, ezt az esküvői menet, a polgári és templomi esküvő követi, majd a mulatság, a nyitótánc következik. Az utolsó felvétel a menyecsketáncról készül. Mire erre sor kerül, már általában éjjeli két óra van.

 

– Elkészül a közel húsz órányi felvétel. Mi a következő lépés?

– Ezután jön a videó feldolgozása. A vágások után közel kétórás anyagot adok a megrendelők kezébe. Minél rövidebb egy videó, az annál dinamikusabb. Nálunk még szeretik, ha hosszú a videó. A kész anyagot két pendrive-on adom kézbe.

– Mennyi időt kell várnia a párnak, hogy megnézhesse az esküvőjéről készült felvételt?

– Három hónapot szoktam megadni munkaidőnek.

 

– Archiválod a felvételeket?

– Igen. Ha jön egy új pár, láthatják a korábbi munkáimat, valamint, ha olyan helyszínen lesz az esküvő, ahol korábban már dolgoztam, akkor azt is meg tudom mutatni a fiataloknak.

 

– Mennyire telített ez a szakma?

– Sok az önjelölt videós, fotós. Sokan úgy gondolják, hogy önmagában elég egy-egy jó eszköz.

– Reklámoznod magad?

– Igen. Fontosnak tartom a munkám népszerűsítését, hogy az érdeklődők tisztában legyenek vele, hogy milyen szolgáltatásokat várhatnak el tőlem, milyen újdonságokat nyújthatok nekik. Ebben a szakmában folyamatosan fejlődni kell, s újabb és újabb lehetőségeket kell felkínálni.

 

– Hogyan tudsz lépést tartani a szakmáddal?

– Az interneten is tájékozódom. Emellett rendszeresen részt veszek továbbképzéséken. Az egyik legjobb ilyen tanfolyam Csernyihiv városában van. Nemzetközileg is elismert szakemberek adnak elő. Emellett Lembergben is vannak hasonló lehetőségek. Én is szerveztem már hasonló kurzust Makkosjánosiban.

A szakmai felkészültség mellett a videótechnikát is folyamatosan újítani kell. Mostanában népszerű a drón használata, nekem is van már.

 

– Milyen terveid vannak?

– Szívesen foglalkoznék zenés videoklipek készítésével. Emellett most bővítjük a családi házunkat, amelyben helyet kap egy új stúdió is, ahol majd fogadhatom a megrendelőket, illetve ahol dolgozhatom.

 

– Sok sikert kívánok a munkádhoz és a terveid megvalósításához!

Marosi Anita

Kárpátalja.ma