2019. október 6., vasárnap

Gál Adél Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Brúnó – ófelnémet eredetű; jelentése: barna, barnamedve.

Renáta – latin eredetű; jelentése: újjászületett.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Én azt hiszem, gyereket csak úgy lehet nevelni, ha az ember megtiszteli azzal, hogy komolyan veszi.” 

Szabó Magda

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9327f1-b427″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Dercsényi János Lajos (Tokaj, 1802. október 6. – Bécs, 1863. augusztus 23.) Királyi udvari tanácsos. Gyermekkorát Munkácson töltötte. Iskoláit Kassán és Sárospatakon végezte, Pesten volt joggyakornok, ügyész. 1830-ban Bécsben az udvari kamara titkára volt, 1834-től udvari tanácsos. Hosszabb időt töltött Olaszországban és Franciaországban. 1838-ban a birodalmi kincstár tanácsosává léptették elő. 1848 elején nyugalomba vonult. Több államtudományi, bölcseleti és neveléstani értekezést írt németül, franciául és magyarul.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Rózsahegyi Kálmán színész (1873) magániskolát alapított, ahonnan számos kiváló művész került ki.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-727f1-b427″][vc_column_text]

Atyai áldás

„A hit által áldotta meg Izsák is a jövőre nézve Jákóbot és Ézsaut.” (Zsidók 11:20)

Minden gyermeknek szüksége van az atyai áldásra, és minden apának áldást kellene mondania gyermekeire. Amikor Izsák megáldotta fiát, akkor Istentől kapott felhatalmazással szólt, nem érzelmek vezették, vagy kivételezés. A héber szokásjog szerint az áldásnak a következő összetevői voltak: 1.) Jelentőségteljes érintés. „Jákób közelebb ment apjához, Izsákhoz, aki megtapogatta… Akkor ezt mondta neki az apja, Izsák: Gyere közelebb, és csókolj meg, fiam!” (1Mózes 27:22,26) Az atyai áldáshoz hozzá tartozik a kézrátétel, a csók, a szeretetteljes ölelés és elfogadás. Jézus is tisztában volt ennek fontosságával: „Kisgyermekeket vittek hozzá… átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket…” (Márk 10:13, 16) Az ilyen szeretetkifejezések ma is áldások gyermeked szíve számára, ha megkapják tőled, kedves édesapa! 2.) Szeretetteljes szavak. Mielőtt Izsák megáldotta Jákóbot, azt mondta neki: „Lám, fiam illata olyan, mint a mező illata, amelyet megáldott az Úr” (Mózes 27:27). Egy városi embernek ezek a szavak talán zavarosnak tűnnek, de nem így Izsák fiainak. Izsák, aki szerette a természetet, lényegében ezt mondta: „Ez az én fiam! Az erdőt járó, a vadász, a férfias férfi, aki olyan, mint az apja!” Ennél bíztatóbb szavakat nem is mondhatott volna a fiának. Kedves édesapa, törekedj arra, hogy a szavaid ne legyenek lealacsonyítóak, vagy érzéketlenek, mondj inkább ilyeneket: „Szeretlek, hiszek benned, büszke vagyok rád, és mindig itt leszek számodra!”

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-227f1-b427″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Brúnó

Megtenni a törvényt, amelynek alapja az Isten és az embertárs szeretete. Mindegyikünknek a magunk módján kell ezt megtennünk. Brúnó a magányban, majd a pápa szolgálatában, mi a családunk körében, a munkahelyünkön, a mindennapi életünkben.
Szent Brúnó Kölnben, 1035 körül született, nemesi családban. Kölnben, Reimsben tanult, majd Párizsban nevelkedett. Hazatérve pappá szentelték, és hittudományt, klasszikus nyelveket, zenét és filozófiát tanított a reimsi székesegyházi iskolában. Érseke halála után az újabb érsek visszaéléseivel nem tudott megbékélni, menekülnie is kellett. 1081-ben végleg lemondott és a molemei bencés kolostorba lépett.
Magányos élet után vágyódott, ezért 1084-ben hat kanonok társával elvonult a Chartreuse melletti rengetegbe. Ott társaival megalapította a karthauziak rendjét. Néhány héten belül kápolnát és lakókunyhókat építettek.
1090-ben II. Orbán pápának (aki még Reimsben tanítványa volt) is segítségére volt fontos egyházi problémák megoldásában. Nem bírta megszokni Róma zaját. Amikor Orbán pápa kénytelen volt Dél-Olaszországba menekülni, Brúnó is vele ment. A squillacei egyházmegyében megkapta a La Torre nevű vadont, ahol létrehozta a második karthausi kolostort.
Calábriában, a Sqillace melletti Szent István kolostorban halt meg 1101. október 6-án. Társai azonnal szentként kezdték tisztelni, 1623-ban aztán XV. Gergely pápa tiszteletét az egész világra kiterjesztette.
Példája:
Mindég maradéktalanul teljesítsd az állapotbeli kötelességedet!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]