Utazás délre

Ef 4,17-5,2.
17 Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. 18 Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. 19 Ezért erkölcsi érzékükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban. 20 Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust; 21 ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban. 22 Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; 23 újuljatok meg lelketekben és elmétekben, 24 öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. 25 Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. 26 „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek”: a nap ne menjen le a ti haragotokkal, 27 helyet se adjatok az ördögnek. 28 Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek. 29 Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják. 30 És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára. 31 Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt. 32 Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.
1 Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, 2 és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk „áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként.”

Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez… Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez. (1Móz 2,22.24)

Elbúcsúztam szüleimtől és testvéreimtől, beültem az autóba, hogy 320 km-re dél felé utazzak. Sokszor megtettem már ezt az utat, amikor látogatóba mentem, de most ott is akartam maradni. Házasodni készültem, és leendő feleségem szülővárosába költöztem. Elhagytam szüleim házát, így a feleségemmel új háztartást kezdhettünk, és saját családot alapítottunk.
Bizonyos tekintetben Jézus Krisztushoz fűződő kapcsolatunk hasonlít a házassághoz. Amikor az emberek házasságot kötnek, kijelentik, hogy új házastársuk lesz az első az életükben. Hasonlóképpen, ha Krisztussal kapcsolatban élünk, Jézus lesz életünkben a legfontosabb személy.
Ez bizony nem egyik napról a másikra történik meg, de imádkozással, a Biblia tanulmányozásával és a mások felé való szolgálaton keresztül Urunkhoz hasonlókká válhatunk. Felhagyunk régi életstílusunk folytatásával, és valami újat kezdünk el. Elhagyjuk önzésünket és bűneinket. Feladjuk régi értékrendünket, és minden kapcsolatot annak fényében rendezünk el, hogy életünkben az első helyet Krisztusnak adjuk. Követése minden egyéb dolognál és személynél fontosabb.

Imádság: Úr Jézus Krisztus, segíts nekünk, hogy te légy az első helyen kapcsolatainkban és döntéseinkben. Ámen.

Jézus követésével életünk legfontosabb útját tesszük meg.
Steve Wilson (Ohio, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ÚJDONSÜLT HÁZASOKÉRT!
Forrás: csendespercek.hu