2020. február 10., hétfő

Gál Adél Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Elvira – 1. – nyugati gót eredetű; jelentése: akit az ereklye megvéd;
2. – az Elmira alakváltozata.

Ella– 1. – az Erzsébet (Elisabeth) és a Heléna női nevek önállósult becézője;
2. – az -ella végű magyar női nevek önállósult becézője.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

“Minden egyes ember, akivel találkozok feljebbvaló nálam valamiben. Így hát tanulok tőle.”

Ralph Waldo Emerson

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-937ab8-2a74″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Vágner Lajos (Hosszúmező, 1815. február 10. – Huszt, 1888. június 9.). Botanikus. Középiskoláit Máramarosszigeten és Kassán végezte. Máramarosszigeten dolgozott sószállító biztosként, majd kulcsárként. 1835-ben a máramarosszigeti királyi bánya-és jószágigazgatósághoz került. 1855 és 1870 között a huszti gazdasági hivatalnál volt ellenőr és pénztárnok. 1870-ben Rákóczra helyezték, ahol nyugdíjazásáig a kir. erdőhivatal pénztárnoka volt. Nyugdíjazása után Husztra vonult vissza. Serdülő korától foglalkozott növénygyűjtéssel. Csak Máramaros területén gyűjtött, mégis Európa flóráját reprezentáló gyűjteményt sikerült összeállítania, mert cserekapcsolatban állt számos európai gyűjtővel.  Több mint 40 ezer példányból álló herbáriumát  a Magyar Nemzeti Múzeum növénytára vásárolta meg 1892-ben. A gyűjtemény 77 csomag virágos és 7 csomag Kryptogarnus növényt tartalmazott. Máramaros megye egyetemes leírásában ő ismertette a megye növényzetét.  Máramosszigeten létrehozta a Gyümölcstermelők Szövetkezetét.

Vágner fásította és rendezte a nevickei vár kertjét, ahol érdemeit egykor obeliszk is hirdette.

Róla nevezték el a Pytheuma Vágneri nevű növényt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány  – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)  

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

V. Miklós pápa engedélyezi, hogy a ferencesek önálló magyar rendtartományt létesítsenek (1448).

Bessenyei Ferenc színész ezen a napon született 1919-ben.

Barabás Miklós festő születése (1810). Gyerekkorától kezdve foglalkozott arcképfestéssel. Feltűnt tehetségével, és Bajza Józseftől Széchenyi Istvánig mindenki segítette, hogy munkával lássák el, ő az első és sokáig egyetlen művészünk, aki művészetéből meg tudott élni. Barabás Miklós nemcsak gazdag munkásságával, hanem emberi példaadásával is a kialakuló nemzeti művészet fő alakjává vált.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-77ab8-2a74″][vc_column_text]

NEM TÖRŐDSZ VELÜNK?

Ekkor felébresztették, és így szóltak hozzá: Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk? (Mk 4,38)

Amikor Jézus és tanítványai a tengeren hányódtak a borzasztó viharban, Jézus aludt. A hullámok mindannyiuk életét veszélyeztették. „Mester, nem törődsz azzal, hogy elveszünk?” E szavaknak súlyuk volt. Már korábban hallottam ezt a részt Márk evangéliumban, de azon a napon pontosan kifejezte azt a kétséget, amit Jézus irántam való gondoskodásával kapcsolatban éreztem. Ebben a részben a rettegő tanítványoknak végük volt. Én is úgy éreztem, hogy végem van. A munkahelyi, családi és pénzügyi viharok miatt elgyötörtnek és mellőzöttnek éreztem magam. Elvesztettem a hitem, hogy Jézus tud segíteni.
Annak ellenére, hogy a tanítványok tele voltak félelemmel, Jézust nem zavarta a vihar. Miután felébredt, lecsendesítette azt. Erre a tanítványok még jobban kezdtek félni, mert Jézusnak hatalma volt a vihar felett. Ekkor felfedte előttük, hogy ő a Mindenható, akinek minden teremtmény engedelmeskedik. Bár benne volt a viharban, nem volt annak alárendelve.
Nekem is az volt az érzésem, mintha Jézus aludt volna. Ez a történet arra kényszerített, hogy a kétségeimet feltárjam előtte. Őt nem rázzák meg a viharok. Amíg mi félünk és megbénulunk, ő nyugodt és védőszárnyai alá hív minket. Bátorítson minket, hogy minden engedelmeskedik Jézus parancsának.

Imádság: Urunk, segíts helytállni a viharokban, és szabadításodra várva érezni mindenható erődet! Ámen.

Jézus védelmébe és nyugalmába vesz bennünket.
Randi Perez Helm (Michigan, USA)

IMÁDKOZZUNK, HOGY BÉKÉT ÉS NYUGALMAT TALÁLJUNK JÉZUSBAN!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-27ab8-2a74″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Skolasztika szűz

Skolasztika az imádság és a lelki beszélgetés embere, aki Istenhez akar közelebb kerülni testvére segítségével. Ha figyelünk egymásra, megláthatjuk Isten akaratát a másik, a hozzánk közelálló szükségében.

Forrás: Hankovszky Miklós

Szent Skolasztika a nyugati szerzetesség alapítójának, Szent Benedeknek volt az ikertestvére. Fiatalon az Úr szolgálatára adta magát. Eleinte otthon élt, majd testvére példájára kolostorba kívánkozott. Benedek Piombariolában egy kis zárdát épített számára, de ez rövidesen kicsinek bizonyult. Sokat böjtölt, imádkozott és fáradhatatlanul tevékenykedett az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlásában. Szerette a magányt, még testvérével is évente csak egyszer találkozott. Életét Nagy Szent Gergely pápa örökítette meg.

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]