Nyolcadszor volt Kárpát-medencei családi nap az Országházban

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a hagyományos családi napját az Országházban, ahol a felvidéki szervezetek a Szövetség a Közös Célokért társulás szervezésében voltak jelen.

Márton Zsuzsanna, a családi napot szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke a köszöntőjében kiemelte, hogy a szervezet értékvállalása megegyezik a kormányéval, amely kiáll a határon túli magyar családok mellett. A rendezvény ereje pedig abban rejlik, hogy összetartja a nemzetet, miként a szervezet is arra törekszik, hogy a tagszervezetei által mozgósítsa a Kárpát-medencében élő családokat. A magyar családok számára a nemzeti összetartozás, a hitük megerősítése abban, hogy lesz magyar jövő az egész Kárpát-medencében.
„A külhoni magyar családok nincsenek magukra hagyva, Magyarország kiáll az elcsatolt területeken élő magyarság mellett” – mondta az elnök asszony.

Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára, az Országházban tartott családi napon elmondta, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége támogatja a kormány család- és nemzetpolitikáját, majd ismertette a családvédelmi akcióterv eddigi eredményeit. A babaváró támogatást eddig 70 ezren igényelték, a határon túli családtámogatási lehetőségek közül pedig a babakötvényt, az anyasági támogatást, az óvoda- és bölcsődefejlesztési programokat emelte ki.

„A magyar kormány eltökélt, hogy minden akadályt, nehézséget elhárítson a házasodni kívánó és gyermekvállalást tervező fiatal párok elől” – mondta Beneda Attila.

Konferencia a Felsőházi teremben

Amíg a gyerekek jól érezték magukat, a felnőttek a Kárpát-medencei Magyar Családszervezetek Összetartozás Konferenciáján vehettek részt a Felsőházi teremben.

Ahogy azt Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke elmondta, a nemzeti összetartozás felépítménye az eredményes, szilárd keresztényi elvek alapján működő magyar családok közötti, határokon átívelő összefogás, amit a KCSSZ immáron közel húsz éve erősít és amely összefogásnak az eredményeként jöhetett létre a konferencia is.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a civil szféra kormányzati támogatásairól, azoknak a határon túli szervezetek számára nyújtott lehetőségeiről beszélt. A Köldökzsinór program eredményeit Fűrész Tünde, a család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár mutatta be.

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) 2018-ban indult, hogy az anyasági támogatás és a babaváró kötvény nyújtotta lehetőségekkel támogassa a határon inneni és túli magyar kisgyermekeket. A Köldökzsinór program nem csak egy anyagi lehetőséget jelent, hanem megerősítést, hogy a nemzetek közti összetartozás a magyarságunkból ered.

Kerekasztal beszélgetés a nemzeti összetartozásról, a családpolitikai intézkedésekről és az aktuális megoldandó problémákról

A kerekasztal beszélgetés során a felvidéki magyar családok nevében Pásztor Csaba, a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületének (MÁNCSE) elnöke elmondta, a felvidéki magyarság számára a KCSSZ egyrészt olyan biztonságot nyújt, mint egy család, másrészt egy nagycsaládot jelképez, amely tagjának lenni egyet jelent minden magyarral egy családban élni.

Ennek az ernyőhálózatnak a tagszervezetei egy olyan erőt képviselnek, ami építi és felkarolja a Kárpát-medencében élő magyarságot.

Sajnos a visegrádi országok közül Szlovákia a leggyengébb láncszem, mivel a kettős állampolgárságot nem a megfelelő módon közelíti meg, s miatta a felvidéki magyarság hátrányosan van megkülönböztetve. A továbbiakban egy kutatási eredményben összegezve felolvasta, milyen probléma sújtja a magyarságot, így az önfeladás, a migráció és az asszimiláció. A probléma a létbizonytalanság, ami az alacsony jövedelem és a munkanélküliség miatt alakul ki, de a legsúlyosabb mégis az önfeladás, amely azt jelenti, hogy az értékek keresése helyett a fiatalok a problémákat keresik és nem a megoldást.

A társadalmi aktivitás sem egy közkedvelt időtöltés, míg a migráció és a kiköltözés egyre gyakoribb. Mégis az asszimiláció az, ami a legveszélyesebb, hiszen a felvidéki magyarság jövőjének történelme van a mi kezünkben, amire, ha nem vigyázunk, 100 év múltán már csak emlék lesz – fejtette ki Pásztor Csaba.

Házaspárok köszöntése

A Házasság Hete programsorozat zárásaként, Semsei Rudolf és Dobay Eszter a 2020-ban jubiláló házaspárokat köszöntötték.

A Felvidékről a kőhídgyarmati MAG Polgári Társulás két házaspárja – Tóth Kurucz András és Katalin illetve Trenka Zoltán és Erika a 10. évfordulójuk alkalmából kapták meg a köszöntő oklevelet. A rendezvényen közel hétszáz meghívott magyar család, köztük számos gyerek, fiatal, nagyszülő vett részt a Kárpát-medencéből. A Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és az anyaországból érkező gyerekek körbejárták a parlamentet, majd korcsoportok szerint különféle kézműves foglalkozásokon vettek részt.

A szervezők ringató foglalkozást biztosítottak a kisbabákkal érkező családoknak, s míg az óvodáskorú és alsó tagozatos gyermekek játszottak, mesét hallgattak, addig a nagyobbak táncházon vehettek részt és egy rendhagyó történelemórát is végighallgathattak.

A közel száz felvidéki résztvevő a MAG PT, a MÁNCSE, a FEMIT és a Komáromi Protestáns Nőegyletet képviselték.