ZNO–2019: kárpátaljai eredmények fizikából

A 2018/2019-es tanév végén az érettségizőknek három tantárgyból kellett külső független tesztelés formájában érettségi vizsgát tenni. Az ukrán nyelv és irodalom minden középiskolai szintet végző diák számára kötelező volt. A második vizsgatárgy szabadon választható annak függvényében, hogy a diák milyen szakirányban szeretné folytatni tanulmányait. Akik reál szakirányt választanak, matematikából, a humán szakirány mellett döntők esetében Ukrajna történetéből kellett külső független vizsgatesztet tenni. A felvételizők maximum négy tárgyból tehettek külső független tesztvizsgát. A kötelező tárgyakon kívül a választott szakokhoz igazodóan fizika, biológia, földrajz, kémia, angol, spanyol, német vagy francia nyelvek közül választhattak a felvételizők.

A fizika független vizsgadolgozat 38 különböző típusú feladatból áll. Fizikából az írásbeli feladatsor három nagyobb egységre tagolódott:

1. Feleletválasztós kérdéssor – 1–24. kérdés. Az 1. rész tesztkérdéseit illetőn alapvető törekvés volt, hogy egy feladat mindig csak egy tudáselemre kérdezett rá. Az első 24 feladat esetében négy lehetséges opció közül kellett kiválasztani az egyetlen helyes választ. A kérdésblokk olyan kérdéseket is tartalmazott, ahol a helyes válaszhoz csupán logikai úton lehetett eljutni, de tartalmazott olyanokat is, ahol matematikai műveletek elvégzésére volt szükség. A megoldáshoz a kérdések után piszkozatot mellékeltek.
2. Párosítás – 25–28. kérdés. A 2. rész kérdései fogalmak, képletek párosítása volt.
3. Összetett feladatok – 29–38. kérdés. Ezek a feladatok akkor tekinthetőek teljesítettnek, ha az érettségizők a válaszlapra megoldották és levezették a számításokat és helyes választ kaptak.

Fizikából a vizsgázók 180 percig dolgozhattak, és az írásbeli feladatsor megoldásával összesen 60 pontot érhettek el. Csakúgy mint minden tárgyból, fizikából is a vizsgapontokat átkonvertálták egy 1-től 200 pontig terjedő skálára. Az alsó ponthatár 2019-ben 13 vizsgapont volt, tehát 13 vizsgapontra lehetett megkapni a felvételihez szükséges 100 pontot. A vizsgapontok értékét az alábbi táblázat szemlélteti.

Vizsgapont	1–200-ig terjedő pontszám	Vizsgapont	1–200-ig terjedő pontszám	Vizsgapont	1–200-ig terjedő pontszám	Vizsgapont	1–200-ig terjedő pontszám
0	elégtelen	16	112	32	160	48	186
1	elégtelen	17	116	33	162	49	188
2	elégtelen	18	120	34	164	50	189
3	elégtelen	19	124	35	166	51	190
4	elégtelen	20	128	36	167	52	192
5	elégtelen	21	132	37	169	53	193
6	elégtelen	22	135	38	171	54	194
7	elégtelen	23	138	39	173	55	195
8	elégtelen	24	141	40	174	56	197
9	elégtelen	25	144	41	176	57	198
10	elégtelen	26	147	42	177	58	199
11	elégtelen	27	149	43	179	59	200
12	elégtelen	28	152	44	180	60	200
13	100	29	154	45	182
14	104	30	156	46	183
15	108	31	158	47	185

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

A fizika külső független tesztelésen elért eredmény egyben az érettségi jegyet is jelenti. A fizika tesztvizsga esetében minden vizsgakérdést és vizsgapontot beszámítottak az érettségi jegybe. Ennek megfelelően csak 60 vizsgapontot konvertáltak át az Ukrajnában érvényes 1–12-es jegyskálára. A megnevezett feladatokból legalább 9 pontot kellett szerezni ahhoz, hogy fizikából 4-es szerepeljen az érettségi bizonyítványban. 51–60 pontra lehetett 12-est kapni. A vizsgapontok értékeit az alábbi táblázat szemlélteti.

Pontszám	Jegy
0–2	1
3–5	2
6–8	3
9–11	4
12–15	5
16–19	6
20–25	7
26–31	8
32–37	9
38–43	10
44–50	11
51–60	12

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai szerint az elmúlt tanévben Ukrajnából összesen 21403 személy regisztrált a fizika külső független tesztvizsgára. A résztvevők 14,96 %-a nem tudott pozitívan teljesíteni. Legtöbben általános középiskolákból jelentkeztek (8974 fő). A középiskolai érettségizők 16,1%-a bukott el a vizsgán. 668 fő felsőoktatási intézményekből jelentkezett. Közülük 16,92% nem érte el az alsó ponthatárt. A szakiskolák diákjai (1216 fő) bizonyultak a legkevésbé eredményesnek. Esetükben az érettségizők 38,73%-a nem vette sikerrel az akadályt. Az oktatási nevelési komplexumokból összesen 2391 diák vett részt. 15,39%-uk nem ért el pozitív eredményt. Ukrajnában a legeredményesebben a tehetséggondozó jellegű oktatási intézmények (gimnázium) érettségizői (1207 fő) teljesítettek. Esetükben a vizsgázók 3,56%-a nem érte el a minimum ponthatárt. A speciális szakiskolákból összesen 9 érettségiző jelentkezett a fizika független tesztvizsgára. A speciális képzésben résztvevő tanulók közül mindenki pozitívan teljesítette a vizsgát. 2419 személyt az egyéb kategóriába soroltak. Ezen résztvevőknek nem volt jogviszonyuk oktatási intézménnyel. Közülük 20,26% nem érte el az alsó ponthatárt. Az eredmények tükrözik, hogy különbséget kellene tenni a szakiskolák és a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények érettségije között. Feltehetően sokkal pozitívabb eredményeket lehetne elérni, ha bevezetnék a többszintű érettségit. Figyelembe kellene venni, hogy az érettségizők milyen típusú oktatási intézményben tanultak. Minőségileg és mennyiségileg is differenciálni kellene az érettségit, hiszen nem hasonlítható össze egy komoly szinten folyó oktatást biztosító gimnázium vagy líceum egy olyan szakiskolával, ahol az érettségi tárgyak mellett szakmát is tanulnak a diákok. A fizika esetében érdemes lenne közép- és emeltszinten felmérni az érettségizők tudását. Az emelt szintet azok számára kellene kötelezni, akik olyan szakot választanak, amelyikre kötelező tárgy a fizika.

A fizika független tesztvizsgák eredményeit figyelembe véve rangsort állítottunk fel Ukrajna megyéi között. A legeredményesebbnek a főváros érettségizői bizonyultak. A legnagyobb arányban Csernyivci megyében, illetve Kárpátalján nem teljesítették a fizika tesztvizsgát. Az eloszlásokat az alábbi táblázat szemlélteti.

Ssz.	Megye	Résztvevők száma	Nem érte el az alsó ponthatárt %-ban kifejezve
1.	Kijev főváros	1848	7,79%
2.	Cserkaszi megye	560	10,36%
3.	Harkiv megye	1466	11,05%
4.	Voliny megye	554	11,55%
5.	Poltava megye	709	12,83%
6.	Szumi megye	631	12,84%
7.	Dnyipropetrovszk megye	2012	13,22%
8.	Iv. Frankivszk megye	623	13,48%
9.	Hmelnick megye	726	13,50%
10.	Kijev megye	910	13,52%
11.	Vinnyica megye	1014	13,71%
12.	Csernyihiv megye	710	15,35%
13.	Herszon megye	564	15,43%
14.	Zsitomir megye	714	15,55%
15.	Lemberg megye	1368	15,72%
16.	Zaporizzsja megye	954	16,35%
17.	Ternopil megye	425	16,94%
18.	Donyeck megye	1059	17,75%
19.	Kirovograd megye	405	17,78%
20.	Mikolajiv megye	655	18,93%
21.	Rivnei megye	802	19,08%
22.	Luhanszk megye	326	19,94%
23.	Odessza megye	1608	21,33%
24.	Kárpátalja megye	437	22,20%
25.	Csernyivci megye	323	30,65%

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Kárpátaljáról összesen 437-en tettek külső független tesztvizsgát fizikából. A magyar tannyelvű iskolából/osztályokból 36 érettségiző jelentkezett e tesztvizsgára. Közülük 7 lány és 29 fiú. 11-en városi iskolákból jelentkeztek. Az eredmények alapján Kárpátalja tekintetében is rangsort állítottuk fel. A rangsorban mindegyik tannyelvű iskola eredménye szerepel.

Kárpátalján lényegesen kevésbé népszerű tárgy a fizika a többi tárgyhoz képest. Feltehetően ennek hátterében az áll, hogy leginkább azok választották a fizikát, akik továbbtanulás miatt tettek érettségit e tárgyból. Legtöbben Ungváron és Munkácson választották a fizika tesztvizsgát. Ha a városi iskolák eredményeit vesszük figyelembe, fizikából az ilosvai vizsgázók teljesítettek a legkevésbé eredményesen, az érettségizők 66,67%-a nem érte el az alsó ponthatárt. Perecsenyben, Csapon, Rahón, Nagyszőlősön, Técsőn és Szolyván senki nem bukott el a fizika független tesztvizsgán. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

A járások eredményeit tekintve legtöbben a Técsői (58 fő) és a Nagyszőlősi (56 fő) járásból jelentkeztek a fizika független tesztvizsgára. A legeredményesebbek a Perecsenyi és a Szolyvai járás vizsgázói teljesítettek: esetükben mindenki elérte az alsó ponthatárt. A legtöbben az Ilosvai járásban buktak el a vizsgán (42,86%). Az eredményeket az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Megvizsgáltuk a kárpátaljai magyar tannyelvű középiskolák eredményeit fizikából százalékos arányban. Kárpátalján 41 magyar vagy részben magyar tannyelvű középiskola működik. A fizika külső független tesztvizsga esetében külön kategóriába sorolva hasonlítottuk össze az általános középiskolák teljesítményét és a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményeket (gimnázium, líceum, szakképzési intézet).

A fizika külső független tesztvizsga nem volt kötelező, feltehetően csak azok választották akiknek követelmény volt a szakválasztásukhoz. A magyar tannyelvű középiskolák érettségizői körében egyáltalán nem volt népszerű vizsgatárgy. Az összes magyar tannyelvű iskolából csupán kilenc érettségiző választotta a fizika független tesztvizsgát. Mindössze a Csapi 2. Számú Középiskola, az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola, a Kisgejőci Középiskola, a Kisdobronyi Középiskola, a Derceni Középiskola, a Nagydobronyi Középiskola és a Bátyúi Középiskola 1-2 érettségizője mérettette meg tudását fizikából. A középiskolák résztvevőinek számát az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai százalékos arányban szemlélteti azok arányát, akik nem érték el az alsó ponthatárt (100 vizsgapont alatt), és akik 100–200, 120–140, 140–160, 160–180, 180–200 közötti pontszámokat értek el. A fizikából érettségizők nagyrészt eredményesen teljesítettek, csupán a Derceni Középiskola egyik tanulója nem tett sikeres vizsgát. A legtöbben 120–140 közötti pontszámot értek el. 140 pont fölött egyik középiskolai érettségiző sem teljesített. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

A tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények kategóriájába soroltuk a gimnáziumokat (5–11. osztályos tehetséggondozó intézmény), a líceumokat (8–11. osztályos tehetséggondozó intézmény) és az egyetlen magyar tannyelvű szakképzési intézményt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetét (10–12 oszt. szakképzést is biztosító iskola). Az említett intézmények diákjai között sem volt népszerű a fizika, összesen 26 érettségiző vett részt a fizika független tesztvizsgán. Legtöbben a Nagydobronyi Református Líceum hallgatói (12 fő) közül választották a fizikát. Az említett líceum biológia–kémia, fizika–matematika szakosodással működik. Az Ungvári Magyar Gimnázium és a Péterfalvi Református Líceum diákjai közül senki nem választotta a fizikát. A tehetséggondozó intézmények résztvevőinek számát az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Fizikából is a tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézmények bizonyultak a legeredményesebbnek. Szinte mindegyik intézményben pozitívan teljesítették a vizsgát, csupán a Nagydobronyi Református Líceum tanulóinak 16,67%-a nem érte el az alsó ponthatárt. 180–200 közötti pontszámokra a tehetséggondozó jelleggel működő intézményekből senki nem telesített. 160–180 pont között a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének vizsgázója teljesített. Az eloszlásokat az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: saját szerkesztés az Ukrán Oktatás-minőségértékelő Központ adatai alapján.

Az ukrajnai jelentkezők 1,99%-a (468 fő) Kárpátaljáról jelentkezett a fizika független tesztvizsgára. 245 fő számára érettségiként is funkcionált a fizika ZNO. 31 regisztrált személy nem jelent meg a tesztvizsgán. 97 kárpátaljai nem érte el az alsó ponthatárt. 340-en pozitív eredményt értek el. A kárpátaljaiak eredményében a középátlag 130,2 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán Kárpátalján az átlagjegy 6,2. Az ukrajnai középátlag 7,2.

Kárpátalján összesen 36 vizsgázó kért magyar fordítást fizikából. Közülük 26 fő számára érettségiként is funkcionált a független tesztvizsga. Feltehetően a fennmaradó 10 fő az előző években érettségizett. Az általunk vizsgált iskolák között olyan intézmények is működnek, amelyek kéttannyelvűek, így ott nem minden diák kért magyar nyelvű fordítást. A magyarul vizsgázók közül 2 regisztrált személy nem jelent meg a vizsgán. Egyetlen személy sem adott le érvénytelen vizsgadolgozatot. 3 fő nem érte el az alsó ponthatárt. 31-en pozitív eredményt értek el a tesztvizsgán. A 100-tól 200 pontig terjedő skálán ukrajnai viszonylatban a magyar nyelven vizsgázók középátlaga 125,6 pont. A 1–12-ig terjedő jegyskálán az átlagjegy 6,1.

A kárpátaljai magyar tannyelvű tehetséggondozó jelleggel működő oktatási intézményekből összesen 26-an vettek részt a fizika független tesztvizsgán. Egy személy nem jelent meg a vizsgán, senki nem adott le értékelhetetlen vizsgadolgozatot. 160-an pozitív eredményt értek el. Összesen csupán 9 érettségiző bukott meg a fizika tesztvizsgán. A magyar tannyelvű tehetséggondozó intézményekben a középátlag 135,5 pont. Ezen intézmények esetében az átlagjegy 7.

Pallay Katalin

Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont

Kárpátalja.ma