2020. március 13., péntek
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Krisztián – latin eredetű; jelentése: Krisztushoz tartozó, keresztény.
Ajtony – török-magyar eredetű; jelentése: arany.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]
„A jóság és rosszaság, az irgalom és kegyetlenség (…) furcsa viszonyban állanak egymással. Elválaszthatatlanul együtt működnek, az egyik el se képzelhető a másik nélkül, akárcsak az, hogy valaki, akinek kitűnő a szeme, ne lássa meg egyformán a kéket és vöröset, a pillangót és gilisztát. Ellentétek, az igazi, két ellensarki vég, de mindig természetes kölcsönhatásban vannak.”
Kosztolányi Dezső
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93883b-113a”][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Grabovszky Miklós, dr. (Ungvár, 1878. március 13. – Bp, 1932. február 19.) Miniszteri tanácsos. Kereskedelmi akadémiát, majd jogi egyetemet végzett. 1898-ban napidíjasként kezdte állami szolgálatát a Földművelési Minisztériumban. 1908-ban a felvidéki kirendeltséghez került. 1917-ben a Temes és Fejér megyei hadseregszállítás miniszteri biztosa, 1918-ban több megye közélelmezési ügyeinek kormánybiztos-helyettese. A kirendeltségek megszűnése után visszakerült a minisztériumba, a mezőgazdasági munkaügyek ügyosztályának élére. 1927-től miniszteri tanácsos. Részt vett a Faluszövetség és a Magyar Gazdaszövetség munkájában. 1929-ben mozgalmat szervezett a gazdatitkári intézmény meghonosítására.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
Kodolányi János, (1899) a jobboldali irodalom egyik reprezentáns írója. Ormánsági elbeszélései a népélet színeit, az ott élő emberek nyomorúságait, az egyke lélekromboló hatását és a középosztály széthullását mutatja be. Egymás után jelentek meg a tatárjárás korában játszódó, archaizáló nyelvi emlékekkel átszőtt történelmi regényei.
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7883b-113a”][vc_column_text]
MINDIG VELÜNK
Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. (Mt 18,20)
Évekkel ezelőtt a kislányom azt mondta: „A vasárnapi iskolában Jézusról beszélünk. Bárcsak láthatnám őt!” Aznap este, amikor vacsorához terítettem, egy extra tányért raktam az asztalra. Amikor a család összegyűlt vacsorázni, lányom észrevette a plusz terítéket és megkérdezte: „Ki jön még?” Azt feleltem, hogy egy különleges vendégünk lesz. Ahogy elfoglaltuk helyünket, azt mondtam: „Jézus a mi különleges vendégünk.”
Jézus a Bibliában azt mondja: „ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” Elmagyaráztam, hogy Jézus mindig velünk van. Olyan közel van, mintha itt ülne mellettünk. Valójában még közelebb, mivel szeretete mindig a szívünkben van. Azon az estén a plusz teríték mindnyájunkat emlékeztetett, hogy Jézus mindig velünk van, bárhol is vagyunk, és bárhova is megyünk.
Imádság: Drága Urunk, segíts emlékeznünk arra, hogy jelenléted mindig körülvesz bennünket! „Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk minden ellenünk vétkezőnek. És ne vígy minket kísértésbe!” Ámen. (Lk 11,2-4)
Bárhol is vagyok, Jézus ott van.
Dorothy Johnson (Michigan, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]