2020. május 4., hétfő

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Mónika – 1. görög eredetű; jelentése: magányos, egyedül élő;
2. latin eredetű; jelentése: intő, figyelmeztető, tanító;
3. karthágói-pun eredetű; jelentése: istennő.

Flórián – latin eredetű; jelentése: virágos, virágzó.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Meghalni egyedül kell. Az állatok ezt jobban tudják. Ebben a tekintetben tapintatosabbak az embereknél.”

Leonyid Leonov

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93a984-febd”][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:

Flórián napja

Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt. Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak elszórt adatok vannak. Sok helyen ilyenkor nem raktak tüzet.

Szegeden a sörfőzők, fazekasok, tűzoltók, kéményseprők patrónusa volt. Szegeden a sör tréfás neve flóriánvíz volt. Század eleji göcseji leírás szerint néhol ősi módon tüzet gyújtottak ezen a napon: napfelkelte előtt élőfa vastagabb, száraz ágán át kötelet dobtak és addig húzogatták, míg lángot vetett. A falu ezután erről gyújtott tüzet.

Magyar Néprajz VII.

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Bakócz Tamás elrendeli Magyarország felmérését (1514).
  • Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat tagja születése (1925).
  • Esztergomban eltemették Mindszenty József bíboros érsek, hercegprímás Mariazellből hazahozott hamvait (1991)

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7a984-febd”][vc_column_text]

APRÓ TETTEK

Bizony mondom nektek, valahányszor megtettétek ezeket akár csak eggyel is az én legkisebb testvéreim közül, velem tettétek meg. (Mt 25,40)

Ahogy kiléptem az étteremből, és magammal vittem a dobozkába csomagolt megmaradt ételt, belebotlottam egy előttem fekvő emberbe. Közelebb léptem, és föléje hajolva megkérdeztem, szeretne-e egy kis ennivalót. „Igen” – válaszolta. Amint letettem az ételt, a mögöttem jövő négy-öt ember is lehajolt, és egy kis aprópénzt helyezett az ember kalapjába. Az autómba beszállva elgondolkodtam, milyen örömöt nyújt, ha adok valamit másnak.
Később azon gondolkoztam, milyen könnyű mindennap módot találni arra, hogy másoknak adjak. Vásárolhatok a piacon a saját szükségletemen felül, hogy azután pótadag ételt készítsek a rászorulók számára. Megállhatok és elbeszélgethetek az emberekkel. Még autóvezetés közben is lehetek előzékeny a többi vezetővel szemben. Vagy sorban álláskor előreengedhetek egy láthatóan sietős embert. Az irgalomnak e piciny cselekedeteivel megoszthatjuk Isten szeretetét a világgal, és ez örömmel tölti meg a mi szívünket is.

Imádság: Istenünk, mutasd meg minden nap, kinek van arra szüksége, amit mi adhatunk! „Atyánk, szenteltessék meg a te neved! Jöjjön el a te országod! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk naponként. És bocsásd meg bűneinket, mert mi is megbocsátunk…” (Lk 11,2-4) Ámen.

„Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (ApCsel 20,35)
Dean T. Skoglund (Minnesota, USA)

IMÁDKOZZUNK A VÁROSUNKBAN ÉLŐ HAJLÉKTALANOKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2a984-febd” title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Szent Flórián vértanú

Egy régi legenda szerint még gyermekkorában az imádságával megmentett egy házat a tűzvésztől.

Felső-Ausztriában, a Duna jobb partján szolgált, Lorch-ban (Laureacumban), mint egy csapat parancsnoka. 304-ben Diocletianus császár parancsára kegyetlen keresztényüldözés tört ki. Noricum tartomány székhelyén, Laureacumban is a kormányzó ítélőszéke elé állították a keresztényeket. Az elsők közt, önként jelentkezett Flórián. Megpróbált segíteni a hívőkön, de a kormányzó hajthatatlan volt.

Flóriánt malomkővel a nyakában a mai Enns folyóba vetették. Holttestét egy Valéria nevű asszony emelte ki a folyóból, ő temette el nagy tisztelettel. Ereklyéi részben Rómába, részben (III. Lucius pápa adományozásából) Krakkóba kerültek.

Flóriánt a lengyelek és a tűzoltók védőszentjükként tisztelik. Régebben szokás volt a házakra a szent szobrát állítani, amint egy égő házra sajtárból önti a vizet.

Példája: Segíts a kiszolgáltatottakon, küzdj az emberi jogokért!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]