2020. május 7., csütörtök

Lechner Ilona Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Gizella – 1. germán eredetű; jelentése: női túsz, női kezes.
2. a Gisel-, Geisel- kezdetű germán női nevek önállósult rövidülése.

Dalma – Vörösmarty Mihály névalkotása a dal szóból.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A fejlődés művészete azt jelenti, hogy meg tudjuk őrizni a rendet változás közben, és változni tudunk a rend körülményei között is.”

Alfred North Whitehead

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93141f-0991″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Hladonik István (1914 – 1941. május 7.). Zenetanár, karnagy, a Kárpátaljai Tudományos Társaság tagja. Görög katolikus papi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait Munkácson végezte, majd az ungvári teológián tanult.  Később zenei tanulmányokat folytatott a prágai konzervatóriumban, de Budapesten szerzett oklevelet. Fiatal papnövendékként lett az ungvári görög katolikus székesegyház aranyérmes énekkarának karnagya és az ungvári királyi görög katolikus líceum zenetanára.  Megalapította a Verhovina férfikart, amellyel nemzetközi sikereket is elért. Ruszin népdalok gyűjtésével is foglalkozott.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

  • Berzsenyi Dániel, a felvilágosodás és a romantika közötti korszak nagy lírikusa születése (1776). Költészetének tetőpontján a közösséghez szólva figyelmeztet a nemzetet fenyegető veszélyre.
  • A Fővárosi Nagycirkusz 1891-ben, a Városligetben megnyílt. Bérlői után Beketow- és Fényes-cirkusznak is nevezték.
  • Vajda János, költő, író, publicista (1827) születése. Életműve gazdag, sokoldalú: szerelmi, természeti és filozófiai költészete élesen eltér korának uralkodó ízlésétől.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7141f-0991″][vc_column_text]

KIRÁLYNŐKERESÉS

Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny. (Zsolt 19,2)

A kaptárában rejtőzködő méhkirálynőt nehezen lehet észrevenni. Elég ügyesen megtalálom az elrejtett tárgyakat egy képrejtvényben, de mint újdonsült méhtulajdonos, aggódtam, hogy meg fogom-e találni az anyakirálynőt. Férjemmel, Joe-val néhány hónapig tanulmányoztuk a méhekkel való bánásmódot, mielőtt vásároltunk volna egy kaptárt egy helyi méhésztől. A kezdő adagunk egy nagyobb kolóniából származott, tartozott hozzá öt keret, léppel, lárvákkal, dolgozó méhekkel és a királynővel együtt. „Mi lesz, ha nem fogjuk látni a királynőt?” – kérdeztem Joe-t, amint elhoztuk a dobozba zárt méheinket.
„Ne aggódj!” – válaszolta. „Nem kell látnod a királynőt! Ha látod a tojásait és a fejlődő lárvákat, tudhatod, hogy ott van”. Egy hét múlva rávitt a kíváncsiság, hogy belenézzek a kaptárba. Láttam a lerakott tojásokat és a fejlődés különböző stádiumában lévő lárvákat. Joe-nak igaza volt. Soha nem láttam a királynőt, de láttam a munkája nyomát.
Istenkeresésünk sokban hasonlíthat ehhez. Szeretnénk látni Istent, de mivel ő láthatatlan, elcsüggedünk. De ha időt szánunk rá, megláthatjuk magunk körül jelenlétének nyomait. Istent nem láttam szemtől-szembe, de láttam keze munkáját.

Imádság: Drága Urunk, adj nyitott szemeket, hogy meglássunk téged, és adj hitet, hogy higgyünk benned! Ámen.

Mindennap megláthatom Istent a teremtett világban.
Suzanne Montgomery (Indiana, USA

IMÁDKOZZUNK A MÉHÉSZEKÉRT!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2141f-0991″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Boldog Gizella

Bajorországban, Regensburgban született a 980-as évek elején, Veszekedő (Civódó) Henrik bajor herceg-fejedelem lányaként. Kiváló nevelésben részesült, a család lelki vezetője Szent Wolfgang (Farkas) püspök volt. Testvérei közül II. Henrik tette naggyá az uralkodóházat, Brúnó regensburgi püspök volt, Brigitta nővére pedig a regensburgi kolostor feje volt.

Regensburg után Gandersheimben tanult tovább. Kitűnően megtanult latinul. 996-ban a magyar Géza fejedelem megkérte fia, István herceg számára Gizella kezét. Gizellának más álmai voltak ugyan, de engedve a rábeszélésnek, végül is igent mondott. István herceget meghívták Bajorországba, itt találkozott először Gizellával. Scheyern várában a német császári család jelenlétében világra szóló mennyegzőt tartottak. Gizella ezután népes kísérettel (lovagok, papok, mesteremberek) a magyar fejedelmi udvarba, Esztergomba költözött, és 1000-ben, Géza halála után István is megkapta a magyar koronát és Gizella is királynévá lett koronázva.

Egész életét a királyi család szolgálatára szentelte. Veszprém városát, királynéi városát felfejlesztette. Sajnos nem tudjuk, hogy hány gyermeket szült, de mindegyiket kiváló nevelésben részesítette. Erre Szent Imre példája is ékes bizonyíték. Veszprémben női szerzetes kolostort alapított. Egyházi felszereléseket készítettek. A koronázási paláston, valamint a XVIII. János pápának ajándékozott miseruhán valószínűleg személyesen is dolgozott.

István halála után az utódok nem sokra becsülték az özvegy királynét, előbb Veszprémben tartották fogva, és csak III. Henrik seregei tudták 1045-ben az országból kiszabadítani. Passauban élt ezután, és állítólag 1060-ban (más forrás szerint 115 éves korában, tehát 1110-ben) halt meg. Hazai hagyomány úgy tudja, hogy Veszprémben hunyt el. Halála után nemsokára már szentként tisztelték, 1911-ben kezdődött azonban csak el a szentté avatási eljárás. Passaui sírja a magyarok zarándokhelye.

Példája: Ha több hivatást is felismersz magadban, a magasabbrendűt válaszd!

bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]