Klicsko is megsérült a kijevi utcai tüntetésekben

Az ukrán házelnök lemondása és számos utcai tüntetés, erőszakos összecsapás lett a következménye szerdán annak, hogy az előző napon elfogadták az ukrán nyelvtörvényt, amely az ellenzőket és támogatókat egyaránt megmozdulásra késztette, sőt az előre hozott választás lehetősége is felmerült.

Volodimir Litvin parlamenti elnök ezen a napon lemondott tisztségéről, távozását azzal indokolta, hogy őt és a népet félrevezették az új nyelvtörvény elfogadásával. Ezt megelőzően bejelentette távozási szándékát Mikola Tomenko parlamenti alelnök, ellenzéki politikus is.

Délelőtt zavargások robbantak ki Kijev belvárosában, az ukrán nyelv védelmében tiltakozó tömeg összetűzött a helyszínre vezényelt rohamrendőrökkel, akik közül tízet sérülésekkel kórházba vittek. A rendőrök könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik között szép számmal voltak ellenzéki képviselők és pártvezetők is, köztük Arszenyij Jacenyuk, a Változások Frontja és Vitalij Klicsko profi ökölvívó világbajnok, az Udar (Csapás) nevű párt elnöke is. A csetepatéban Klicsko is megsérült, egy újságíró pedig szívrohamot kapott.

Más ukrajnai városokban is tiltakozások kezdődtek az ukrán nyelv védelmében. Lembergben (Lviv) az ellenzékiek lezárták a megyei önkormányzat épületét, és nem engedték be az ott dolgozókat. A krími Szimferopolban a kormánypárt képviselői biztosították ugyanakkor támogatásukról az új jogszabályt.

Az UNIAN ukrán hírügynökség értesülése szerint Viktor Janukovics államfő a heves tiltakozások ellenére is kész aláírni a vitatott törvényt. A lemondását bejelentő Volodimir Litvin házelnök azonban állítólag arra tett ígéretet az ellenzéknek, hogy nem írja alá a jogszabályt, márpedig e nélkül azt nem lehet továbbítani az államfőnek. Janukovics nem zárta ki, hogy a parlamenti válság elhúzódása esetén előre hozott választás megtartására lesz szükség Ukrajnában.

Az új nyelvtörvény megőrzi ugyan az ukrán „egyetlen államnyelv” státusát, de kibővíti a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogát. Ennek szellemében egy adott közigazgatási egységen belül a kisebbségek hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot. A jogszabálynak köszönhetően az orosz nyelv Ukrajna 27 közigazgatási egysége közül 13-ban kaphat regionális státust, emellett Kárpátalján a magyar, a Krímben a krími tatár, Csernyivci megyében pedig a román nyelv emelkedhet regionális szintre. A többi nemzetiség kisebb közigazgatási egységekben használhatja majd hivatalosan anyanyelvét.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselője az MTI érdeklődésére szerdán elmondta: üdvözlendő és előremutató lépés, hogy az ukrán parlament olyan nyelvtörvényt fogadott el, amely bővíti a nyelvhasználati jogokat a többnemzetiségű államban. Ugyanakkor a törvény körül kialakult ellentmondásos helyzet kétségessé teszi a jogszabály jövőjét – tette hozzá.

Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első elnökhelyettese, a Kárpáti Igaz Szó című kárpátaljai lap főszerkesztője nyilatkozatában hangsúlyozta: a nyelvi jogszabály elő fogja segíteni az ukrajnai nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak bővítését, az új nyelvtörvénynek történelmi jelentősége van az ukrán nép számára, mert ez a lépés ismételten bizonyítja, hogy „az államunk a fejlődés európai útját választotta.

Az ukrán nyelvtörvény nemcsak az oroszok, hanem más nemzeti kisebbségek jogait is védi. Alekszandr Szokolov szerint a parlamenti válságot kirobbantó ukrán nyelvtörvény nem oroszpárti. Hangsúlyozta, hogy az ukrán nyelvtörvény szerint az állami költségvetésből kell támogatni a regionális nyelvű oktatást és sajtót.