Nyári egyetem a karantén alatt – interjú Csóti Györggyel
A koronavírus miatti korlátozások valamennyi fontos nyári rendezvényt felülírtak. Emiatt idén elmaradnak vagy átalakulnak a fesztiválok, a táborok és a szabadegyetemek. A helyzetre való tekintettel a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KIJ) az immár hagyományosan megszervezett nyári egyetemét – a megszokottól eltérően – az online térbe helyezte át. Ezzel kapcsolatban adott interjút hírportálunknak Csóti György, a KIJ igazgatója.
– A Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetemet immár kilencedik alkalommal szervezik meg. Hogyan indult el a nyári egyetem, milyen koncepció alapján, és kiknek köszönhetően?
– A Nemzetpolitikai Államtitkárság kezdeményezte a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozását nyolc évvel ezelőtt, Kalmár Ferenc és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselők javaslatára. Mindjárt az első évben tartottunk nyári egyetemet. Az elképzelés az volt, hogy hatékony jogvédelmi hálózat jöjjön létre a Kárpát-medence elcsatolt magyarlakta területein olyan esetekre, amikor természetes személyt, csoportokat, intézményeket jogsérelem éri magyarsága vagy vélhetően magyarsága miatt.
– Mi a célja a nyári egyetemnek?
– Olyan jogászokat, ügyvédeket és civil jogvédőket képezni, akik a fenti esetekben, a magyarsággal összefüggésben ért jogsérelmek alkalmával, sikeresen tudnak fellépni szülőföldjükön az áldozatok vagy sértettek érdekeinek képviseletében, akár bírósági peres eljárásokban is, országos és európai fórumok előtt egyaránt.
– Az elmúlt kilenc év alatt milyen visszhangja volt a programnak?
– Nem akarok az öndicséret bűnébe esni, de nagyon népszerűek a nyári egyetemeink. Volt hallgatóink közül legalább egy tucat aktívan részt vesz ma a külhoni magyarok jogvédelmében. Többen intézetünk munkatársai, néhányan gyakornokként segítik a munkánkat. Vannak, akik saját civil jogvédelmi szervezetet hoztak létre szülőföldjükön, mások beléptek már működő intézményekbe. Egyik volt hallgatónk tevékenyen részt vett a sikeres kolozsvári helységnévtábla-kihelyezések elérésében. Van, aki ma ügyvéd, és a magyarságuk miatt jogsérelmet szenvedett honfitársainkat képviseli peres ügyekben.
– A karantén miatt a nyári egyetem idén rendhagyó módon valósul meg. Hogyan tervezik a programot átültetni az online térbe, milyen nehézségekbe ütköznek a szervezés során?
– Az előadók élő online módon tartják meg előadásaikat, a rendszerbe minden hallgatót bekapcsolunk, lehet kérdezni, válaszolni. Videókonferencia rendszerben dolgozunk majd. Ez lehetővé teszi, hogy idén is legyenek szimulációs tréningek és csoportos műhelymunka, vagy akár vetélkedő. Nehézségeket nem látunk, mint sokan mások, mi is már két hónapja otthon végezzük a munkánkat, a világháló és telefon köt össze bennünket. Heti munkaértekezletünket videókonferencia formájában bonyolítjuk le; minden olajozottan megy. Ezek ma már jól működő és bevett technikák.
– Idén milyen témákat fognak körbejárni, és – ha nem titok – kik fognak előadni?
– Olyan témákat teszünk be a programba, melyek elősegítik a kisebbségi létbe kényszerített őshonos nemzeti közösségek jogvédelmét. Kitekintünk a nemzetközi térbe, az Európai Unión belül és kívül, keressük a pozitív nemzetközi gyakorlatokat, melyek mindig hasznos hivatkozások lehetnek, vizsgáljuk azokat a jogszabályokat és ajánlásokat, melyek felhasználhatóak a trianoni utódállamokban. Bemutatjuk a magyarországi gyakorlatot, az itteni tudományos kutatások eredményeit is. Kiemelten foglalkozunk az elszakított területeken fennálló kisebbségvédelmi törvények, jogszabályok betartásával, illetve be nem tartása esetén a szükséges és lehetséges tennivalókkal. Bemutatjuk, hogyan lehet kikényszeríteni a meglévő jogszabályok betartását.
Az előadók közül néhány név: Varga Zs. András alkotmánybíró, tanszékvezető egyetemi tanár; Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár; Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke; Bándi Gyula, ombudsman-helyettes, tanszékvezető egyetemi tanár; Manzinger Krisztián, egyetemi adjunktus, diplomata, Vizi Balázs, tanszékvezető egyetemi docens.
– Elsősorban kiknek és miért ajánlja a nyári egyetemen való részvételt?
– Egyetemi joghallgatók, doktoranduszok, kezdő jogászok és ügyvédek, valamint civil jogvédők jelentkezését várjuk az egyetemre, akik az egész magyar nemzet sorsa iránt kellően elhivatottak, és jövőbeni szakmai tevékenységük során érdemben kívánnak a külhoni magyarok jog- és érdeksérelmeivel foglalkozni. Az online nyári egyetemet augusztus 3. és 7. között tartjuk meg.
A jelentkezés feltételei és módja a www.kji.hu honlapunkon található. A jelentkezési határidő 2020. május 31.
Szabó Kata
Kárpátalja.ma