2020. június 8., hétfő
[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Medárd – német eredetű; jelentése: hatalmas + erős.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]„A tudás beszél, a bölcsesség hallgat.”
Jimi Hendrix
[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-93efe6-e149″][vc_column_text]NÉPI KALENDÁRIUM:
Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.
Magyar Néprajz VII.
EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:
Rákóczi György, II.(Sárospatak, 1621. január 30. – Nagyvárad, 1660. június 7.). Erdélyi fejedelem (1648-1660), I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. Szüleivel együtt ő is többször tartózkodott Munkácson. 1640-ben a váradi főkapitány és Bihart megye főispánja. Az erdélyi országgyűlés még apja életében 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója volt. 1648. október 11-én lépett trónra. Kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett, 1649-ben szövetséget kötött Bogdan Hmelnyickijjel, a kozákok hetmanjával. 1653-ban hűbéri fennhatóság alá vonta Moldvát és Havasalföldet. 1657-ben hódító hadjáratot indított Lengyelország ellen. Január 17-én országgyűlést tartott Visken. Négy törvénycikkelyt fogadtak el a rendek, majd 40 ezer fős sereggel elindult Lengyelország felé. A hadjárat sikertelen volt, Lubomirszkij lengyel főmarsall bosszúból végigpusztította Munkácsot, Beregszászt, Muzsalyt, Szatmárt, Máramarost, felégette Visket. A fejedelem a csatában halálos fejsérülést szerzett.
Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp
Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)
MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:
– Elkészült a Dunát és a Tiszát összekötő Ferenc-csatorna (1802)
Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-7efe6-e149″][vc_column_text]
BÁRMIT IS TESZÜNK
Amit pedig szóltok vagy tesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala. (Kol 3,17)
1959 januárjában viszonylag friss keresztényként éppen új állomáshelyemen vettem fel a szolgálatot Koreában, az Osan Légierő Bázison. Őrvezetőként két sávot viseltem katonai öltözetem vállapján. Az őrmester, aki szintén éppen szolgálatra jelentkezett, ötöt viselt, rangban felettem állt. Amikor beszédében elejtett néhány profán kifejezést a papírjainkat rendező koreai nő füle hallatára, halkan megkértem, hogy válogassa meg a szavait. Nem igazán fogadta meg a tanácsomat. Utána dühösen rám rontott, és azt mondta, ha valaha ő lesz a felettesem, nagy bajban leszek. Amikor ez bekövetkezett, beváltotta az ígéretét: egy nagyon sérült repülőgépet osztott nekem.
Elszántam magam, nem számít, hogyan bánik velem, és milyen nyomasztóan nehéz a feladat, megjavítom a gépet mintha Krisztusnak tenném (Ef 6,5). A hitem segített, hogy mindent, amit mondott, panaszkodás nélkül megtegyem. Több heti kemény munka után a repülőgép hiba nélkül szerepelt a próbarepülésen. A munkám olyan hatással volt az őrmesterre, hogy akkor engem jelölt a „hónap repülősének”.
Bármilyen helyzetben is legyünk, mindig az a legjobb, ha Krisztust helyezzük magunk elé, és az eredményt Istenre bízzuk.
Imádság: Urunk, segíts, hogy mások ne tudjanak minket eltéríteni keresztény hitünk megélésétől! Ámen.
Krisztust követem a körülményektől függetlenül.
Gordon B. Rose (Indiana, USA)
A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-2efe6-e149″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text]Prágai Szent Ágnes szűz
Prágában született 1205-ben. Szülei I. Ottokár cseh király és Konstancia, III. Bála magyar király leánya voltak. II. Frigyes császár házassági ajánlatát elutasította, mert elhatározta, hogy Krisztusnak szenteli magát. 1234-ben belépett a Klarisszák prágai kolostorába. Assisi Szent Klárával igen jó barátságban volt, levelet is váltottak egymással. Ágnes buzgólkodása folytán templom és kórház is épült; az egykori nyomornegyedből karitatív központ lett. Nővértársainak idősebb nővére és lelki édesanyja, a szegényeknek és szűkölködőknek jótevője, torzsalkodó családtagjainak pedig békítője volt. Prágában halt meg 1282. március 2-án. Sírját 1930-ban tárták fel. II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én.
bacskaplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]