2020. július 24., péntek

120 éve született Bay Zoltán fizikus, atomfizikus, aki a fénysebesség alapján újradefiniálta a méter mértékegységet.

NÉVNAP:

Kinga – a Kunigunda régi magyar becézőjéből önállósult.

Kincső – Jókai Mór névalkotása; jelentése: számomra ő a kincs.

IDÉZET:

„Az igaz szeretet nem követel semmit, a másik fél javát keresi. A szeretetteljes elfogadás pedig a konfliktusok kezelésének feltétele. A követelés és a kényszer a kapcsolatok romlásával jár.”

Gary Chapman

EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Gyöngyösi István (Radvánc, Ung megye, 1629 – Rozsnyó, 1704. július 24.). Költő, ügyvéd. Apja gazdag eperjesi prókátor volt. Elemi iskoláit feltehetően Ungváron végezte. Klasszikus irodalmi műveltségét Sárospatakon szerezte. Első felesége az Ung megyei nemes Baranyai Gáspár lánya, Baranyai Ilona volt. 1653-tól gömöri táblabíró 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor titkára.  A Wesselényi-összeesküvés leleplezésekor őt is elfogták, de hamarosan az esztergomi érsek segítségével kiszabadult. Feltehetően ekkor tért át a katolikus hitre.

Ügyvédi szolgálatokat tett Zrínyi Ilonának, Drugeth Zsigmond ungvári birtokának is ő volt a fiskusa.  Családja folyamatosan Radváncon lakott, 1669-ben ő is innen keltezi egyik saját kezűleg írt nyugtatványát.

1683-ban Thököly Imre oldalára állt. Ebben az évben szerezte Ének Thököly Imre és Zrínyi Ilona házasságáról. Thököly bukása után Habsburg-párti lett, de később II. Rákóczi Ferencet támogatta.

Korának egyik legnépszerűbb költője volt. Többek között megénekelte Kemény János erdélyi fejedelem tetteit is.

Radvánci szülőházát 1908. szeptember 20-án az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság nagy ünnepség keretében emléktáblával jelölte meg.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Bay Zoltán fizikus (1900) a német és az angol kutatásoktól függetlenül kifejlesztette a radart, és már 1946-ban radarjeleket irányítottak a Holdra.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

A NAP IGÉJE:

ISTEN ÍGÉRETEI

Én megyek előtted, a rögös utat elegyengetem… (Ézs 45,2)

Mikor kislány voltam, az anyukám adott nekem egy kis dobozt, amiben kártyák voltak Isten ígéreteivel a Szentírásból. Minden reggel iskola előtt kiválasztottunk egyet, és elolvastuk. Azok az ígéretek egész nap bennünk maradtak, és vigaszt nyújtottak a kihívások közepette. Ezt a hagyományt megtartottam a házasságomban, anyaként és a válásom idején is.
Évekkel később egy hatalmas krízist élt át a családom, mikor a felnőtt lányom leesett az alagsori lépcsőről, és traumatikus agysérülést szenvedett. Agyműtétre volt szüksége. Azt mondták, hogyha túléli, a rehabilitáció hónapokba, sőt évekbe telhet, és kétséges a kilátás a teljes felépülésre.
Gépek pumpálták az oxigént, a folyadékot és az ételt a testébe. Teljesen megrémültem és dühös voltam. Miért pont mi? Egy sokadik álmatlan éjszakán imádkozni kezdtem. Kértem Istent, hogy vezessen engem. Mikor befejeztem, az éjjeliszekrényre pillantottam, és észrevettem a bibliai ígéretek dobozát. „Vezesd a kezemet, drága Uram!” – suttogtam, amint kihúztam egy kártyát. Ez állt rajta: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál”. (Róm 8,28) A gyötrelmemet azonnal felváltotta Isten békessége. Milyen csodás, hogy az élő, szerető Isten ígéretei velünk vannak, aki vezet minket, és vigaszt ad az élet kihívásainak idején!

Imádság: Köszönjük Urunk állandó segítségedet, vezetésedet és gyógyító erődet. Segíts mindig bíznunk benned! Ámen.

Isten ígéreteire fogok hallgatni.
Arlene Rains Graber (Kansas, USA)

IMÁDKOZZUNK VALAKIÉRT, AKINEK AGYI SÉRÜLÉSE VAN!

A fenti elmélkedés a csendespercek.hu napi elmélkedése.

LITURGIKUS NAPTÁR:

Árpádházi Szent Kinga szűz

IV. Béla és Laszkarisz Mária legidősebb leánya. Boldog Jolán, Boldog Konstancia és Szent Margit nővére. 1224. március 4-én született. Már szüzességi fogadalmat tett, amikor szülei államérdekre hivatkozva 1239-ben eljegyezték Boleszláv krakkói herceggel. Hatására férje szintén örök tisztaságot fogadott a krakkói székesegyházban, a nép ezért „szemérmes Boleszlávnak nevezte el. Élete királynéként is imádságban és a szegények, betegek ápolásában telt el. Férje halála (1279) után testvérével, Jolánnal az ószandeci klarisszák közé lépett, és ott is halt meg, mint főnöknő, 1292. július 24-én. Sírja búcsújáróhely lett. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá, XII. Ince pápa 1695-ben Lengyelország védőszentjei közé iktatta, XI. Kelemen pápa 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án avatta szentté.

bacskaplebania.hu