A magas koleszterinszint gyakori tünetei és kezelése

A magas koleszterinszint veszélye, hogy nem okoz tünetet és csak a következményeivel hívja fel magára a figyelmet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa az egyetlen kivételről és a kezelés kiemelt jelentőségéről beszélt.

Sárgás lerakódás a szem körül

A magas koleszterinszint egyetlen kivétellel nem jár érezhető, látható tünetekkel. Ez a kivétel pedig a szemhéj bőrén látható koleszterin-lerakódás. Ezek a sárgás, a felszínből kitüremkedő sárga foltok a xantelazmák, amelyek nagy mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Természetesen nem minden magas koleszterinszinttel rendelkező személynél fejlődnek ki ezek a látható foltok, tehát a hiánya nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden rendben a koleszterinszinttel.

A koleszterin két módon kerülhet a szervezetünkbe. Egyrészt állati eredetű ételekkel vihetjük be őket, másrészt a májunk is termel ilyen anyagot. Tehát létezik örökletesen magas koleszterinszint is, amit leginkább életmóddal lehet kordában tartani. A megtermelt koleszterin egy részét aztán a szervezet átalakítja epesavakká, más része a széklettel távozik, egy másik hányad viszont az eperendszeren, bélrendszeren keresztül visszaszívódik. Ez egy bizonyos mennyiségig hasznos, hiszen a koleszterin a sejtek alkotóeleme, azonban ha magas a vérben a koleszterinszint, az a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából káros.

Hogyan segítenek a gyógyszerek a koleszterinszint csökkentésében?

A ma elfogadott nézet szerint betegek esetében minél alacsonyabb a koleszterin, annál jobb. Azonban más az elérni kívánt koleszterinérték egy egyébként egészséges, de magas koleszterinértékkel rendelkező személy esetében, mint a veszélyeztetett, vagy a stroke-on, infarktuson átesett betegnél. „A teendők két alapeleme az orvosi, akár gyógyszeres kezelés és az életmód megreformálása” – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Hozzátette: a vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket kitartóan, évekig kell szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődjenek. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.

A legelterjedtebb koleszterinszint-csökkentők a sztatinok, amelyek redukálják a vérben az LDL-koleszterin (az úgynevezett „rossz koleszterin”) szintjét, ezáltal közvetve csökkentik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát is. Számos sztatin típusú gyógyszer elérhető, amelyek működése bizonyos mértékig különböző, éppen ezért fontos a receptírás előtti alapos kivizsgálás. A sztatinok működésének alapja, hogy blokkolják egy, a májban termelődő enzim működését, ami koleszterint „gyárt”, így megakadályozzák az erekben, jórészt koleszterinből felépülő plakkok kialakulását.

Ismeretes, hogy a koleszterineknek van egy másik típusa is, a HDL, vagyis a „jó koleszterin”, ami viszont hasznos, ugyanis – bonyolult folyamatok eredményeként – segít megszabadulni az LDL-től. Egyes kutatások és meta-analízisek azt is megállapították már, hogy a sztatinok pozitívan hatnak a HDL-termelődésre, és a nagy rizikójú csoportokban jelentősen csökkentik a szívbetegségek kialakulásának esélyét. 

Az életmód a kezelés másik pillére

A páciensnek fontos lenne kialakítania egy új, egészséges életmódot, amelynek alapjai:

• Rendszeres testmozgás, amely csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást. 
• Alacsony zsírtartalmú ételekre, zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra épített táplálkozás.
• Az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése. A helyes fogyás érdekében érdemes az életmódorvoslás segítségét igénybe venni.
• A dohányzás elhagyása, ugyanis ez önmagában is érszűkítő hatású, vagyis a magas koleszterinszinttel együtt fokozott veszélyt jelent.
• Egyes betegségek (például diabétesz, vese- és májbetegség) és bizonyos gyógyszerek (szteroidok, béta-blokkolók, antidepresszánsok) is megemelhetik az értékeket, ezek kezelése és hatásainak ellenőrzése elengedhetetlen.
• Mivel a koleszterin szintje az örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint-mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.