Lucenko – az első ukrán politikai elítélt – Strasbourgi vélemény

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) július 3-án kimondta, hogy Jurij Lucenko, egykori ukrán belügyminiszter letartóztatása és bebörtönzése az emberi jogok megsértésével történt, továbbá megállapította, hogy az ügyben politikai okok játszottak szerepet. Így Lucenko lett az újkori Ukrajnában az első, a világ közvéleménye által politikai fogolynak nyilvánított elítélt.

„Ma nyert először jogi megállapítást az a tény, hogy a bűnvádi eljárást felhasználják a hatalom ellenzéke elleni harcban” – mondta az EJEB határozatának fontosságát hangsúlyozva Szerhij Vlaszenko parlamenti képviselő, jogász, a hétévi börtönre ítélt ukrán ellenzéki vezető, Julija Timosenko ügyvédje.

Az EJEB szerint a volt miniszter bebörtönzése során Az emberi jogok európai egyezményének 5. cikkelye – a szabadsághoz és a személyes sérthetetlenséghez való jog – sérült. Ugyanakkor megsértették a 18. cikkelyt is, amely szerint az emberi jogok korlátozhatók az általános törvények szerint, mivel az adott esetben nem ez, hanem politikai okok domináltak.

Az Európai Bíróság kötelezte Ukrajnát, hogy az exbelügyminiszternek 15 ezer euró kártérítést fizessen.

Bár az EJEB határozata nem jelent garanciát arra, hogy Lucenkót szabadon bocsájtják, a bíróság által kimondott verdikt precedens értékű lehet a strasbourgi bírósághoz fordult többi ukrán panaszos, Julija Timosenko és a volt védelmi miniszterhelyettes, Valerij Ivascsenko ügyének elbírálásakor.

„Az érvelésünk megalapozásához fel fogunk használni bizonyos megállapításokat és téziseket a Lucenko-ügyben hozott határozatból, és nem kétséges, hogy az európai bíróság, amely precedensalapon működik, a mi javunkra fog dönteni – állítja meggyőződéssel Timosenko ügyvédje. (Timosenko ügyének tárgyalását augusztus 28-ra tűzte ki a bíróság).

Mellesleg néhány héttel ezelőtt Alekszandr Lavrilovics ukrán igazságügy-miniszter bejelentette, hogy Ukrajna nem köteles külföldi bíróságok határozatait végrehajtani. Ugyanakkor az EJEB határozatának kihirdetését követően az Igazságügyi Minisztérium enyhítette az álláspontját a Lucenko-ügyben. A minisztérium sajtószolgálata emlékeztetett, hogy a hatóság (kormányzat) 3 hónapon belül panasszal élhet az európai bírák véleménye ellen, ám kötelezi magát, hogy végrehajt mindent, amit a határozat rezolúciós része előír az ügy kapcsán.”

Elemzők szerint az a tény, hogy Ukrajna ratifikálta Az emberi jogok európai egyezményét, rákényszeríti az ukrán államot arra, hogy tiszteletben tartsa a strasbourgi bíróság álláspontját.

„Beszélhetünk arról, hogy az EJEB határozatának nincs egyenes (vagy közvetlen) jogi következménye Ukrajnában, lehet húzni-halasztani Lucenko börtönben tartását a másik ügye alapján, amelyet most a bírósági eljárás során aktívan boncolgatnak, de a tény tény marad: ha az ukrán hatalom nem reagál a strasbourgi bíróság határozatára, és nem engedi szabadon Lucenkót, akkor a hatalom képviselői igen nehezen számíthatnak arra, hogy elfogadják őket Európában” – véleményezte az ügyet Vagyim Karaszev politológus, a Globális Stratégiák Intézetének igazgatója.

(fp/korrespondent)
Kárpátalja