Orvosi zsálya: a növényi aszpirin

A sokféle zsályafaj közül gyógyításra legalkalmasabb az orvosi zsálya. Neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy minden betegséget gyógyít. Egyes helyeken növényi aszpirinnek is nevezik – nézzük, miért!

Mit kell tudni az orvosi zsályáról?

A zsálya (Salvia officinalis L.) az ajakos virágúak (Labiatae) családjába tartozik, népies elnevezése: kerti zsálya, orvosi zsálya, Szent János füve. A bokros, illatos félcserje akár 60-100 centiméterre is megnő. A fiatal, lágy hajtások virágzáskor 20-30 cm hosszúak, molyhos szőrűek.

Ezüstös színű, bársonyos levelei keresztben, átellenesen állnak. Lemezeik 2-6 centi hosszúak, lándzsa vagy tojásdad alakú, tompa csúcsú, aprón csipkés szélűek, szőrökkel sűrűn borítottak. Virágai a szár felső részén álfüzérben állnak. A párta ibolyakék, néha rózsás vagy fehér. Dél-Európa karsztos vidékein vadon tömegesen termő, de az egész világon elterjedt termesztett gyógynövény. A méhészek szívesen ültetik a kaptárak közelébe, mert jó „méhlegelő”.

Minden betegségre jó az orvosi zsálya?

Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve a latin salvere (megőrizni) szóból ered, ami arra utal, hogy a zsályáról azt tartották, hogy minden betegséget gyógyít. Az ókori görögök és rómaiak – a rozmaringhoz hasonlóan – tartósításra használták, de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának. A görög Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta.

A római Plius kígyóharapás, bélféreg, epilepszia, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható. A keresztes hadjáratok után földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent: „Miért halna meg az ember, ki a kertjében zsályát termel?”, „Aki örökkön kíván élni, májusi zsályát kell annak enni”.

A középkori franciák a „minden jó” névvel illették, és Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek. Az indiai ajurvédikus orvosok menstruációs panaszokra, a szoptató anyák emlőgyulladására, valamint kedélybetegség, álmatlanság, aranyér és szembetegség gyógyítására rendelték el.

Az elmúlt századokban az európai orvosok gyakran alkalmazták a gyógynövények borban való főzeteként, például szájápolásra és torokfájásra. Az orvosi zsálya levele az illóolajon kívül gyantát, viaszt, különböző savakat és ösztrogén hatású anyagokat tartalmaz.

Az orvosi zsálya gyógyászati felhasználása

A több száz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták, hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban. A levelek forrázata illóolaj- és cseranyag-tartalmuknál fogva fertőtlenítő, baktériumölő, gyulladásgátló hatásúak.

A zsályatea hatását elfogyasztása után 2-3 óra múlva fejtik ki, izzadás, bélhurut kezelésére kiváló. Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek. A meleg zsályatea kitűnő toroköblítő a szájban fellépő betegségek enyhítésére. Náthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a leveleket. A gyógytea jó hatással van a fogíny-, száj- és torokgyulladásra. A porított levél szájvizek, fogporok készítésére is alkalmas.

Megbecsült fűszer a zsálya

Keserű íze miatt kitűnő étvágyjavító, gyenge gyomorerősítő, megkönnyíti az emésztést. A legtöbb konyhai fű-szernövényhez hasonlóan a zsálya is nyugtató hatást fejt ki a gyomor sima izmaira. Mértékletesen alkalmazva segíti a zsíros ételek emésztését. Szárnyasok töltelékét ízesítik vele, de jól harmonizál más, erősen fűszerezett ételekkel is. Kacsa- és libasültek, májból készült ételek, pástétomok elmaradhatatlan fűszere, de a milánói makaróni is elképzelhetetlen nélküle.

Az almalevesnek pikáns ízt ad, a virágokat salátákhoz keverik.

Az orvosi zsálya termesztése

Az orvosi zsálya szaporítása egyszerű: tőosztással, dugványozással vagy magvetéssel történhet. Igénytelen növény, sziklakertekben vagy köves domboldalon is megél. Szereti a napfényt, jól tűri a szárazságot. Júniusban nyílnak ibolyalila, nyitott szájra emlékeztető virágai.

Kizárólag illóolaj előállítására skarlátzsályát (Salvia sclarea) is termesztenek. Ez kétéves növény, amely az első évben 1-2 tenyérnyi nagy, szív alakú, vastag, ráncos, durván fogazott szélű levelet fejleszt. A második évben jelenik meg a kb. 1 méter magas virág szára. Virágai és hártyás murvalevelei az orvosi zsályánál nagyobbak, halvány lilás-rózsaszínűek. Illóolaja, amelyet a növény virágzásakor learatott anyagból állítanak elő, muskotály zamatú borok adalékanyagául is szolgálhat.