Amerikai jelentés: rosszabbodott a vallásszabadság helyzete a világban

Nő az erőszakos extremizmus, több a blaszfémia-törvény és erősödik az antiszemitizmus egy amerikai, vallásszabadságról szóló jelentés szerint.
Az amerikai kormányzat által készített International Religious Freedom Report, amelyet Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is méltatott, és amelyről mind a CNA, mind a L’Osservatore Romano és a news.va, a Vatikán hivatalos hírportálja is beszámolt, 199 országban vizsgálta a vallásszabadság helyzetét 2011 folyamán.
A július 30-án közzétett jelentés szerint ebben az évben összességében romlott a vallásszabadság helyzete, nyolc ország pedig különös módon megsérti azt, ezek pedig ugyanazok, amelyek tavaly is a legkiemeltebb figyelmet kapták a jelentésben: Burma, Kína, Eritrea, Irán, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szudán és Üzbegisztán. Az olyan országok, mint Egyiptom, amelyek átmeneti állapotban vannak, a jelentés szerint „csodálatos lehetőség” előtt állnak, hogy nagyot haladjanak előre a vallásszabadság terén, például alkotmányukban.
Suzan Johnson Cook, aki a jelentésért felelős washingtoni kormányhivatalt vezeti, Kína kapcsán megjegyezte: az ország helyzete bonyolult, ám az amerikai kormány folytatja a „nyomásgyakorlást”.
Hillary Clinton sajtótájékoztatóján megjegyezte: a vallásszabadság fontos a stabil és biztonságos demokráciához, valamint a gazdasági növekedéshez is.
Az MTI megjegyzi: a jelentés hazánkkal is foglalkozik. „A magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely szabályozza a vallási szervezetek bejegyzését, és előírja a politikai szavazást a parlamentben az elismerés biztosításához” – állapította meg a dokumentum. Az amerikai külügyminisztérium által készített felmérés szerint a 2012. január 1-jén életbe lépett jogszabály „az elismert vallási csoportok számát több mint 300-ról kevesebb mint 32-re csökkentette”.
Az antiszemitizmus európai megnyilvánulásaival kapcsolatban, Franciaország, Ukrajna és Hollandia megnevezése mellett a felmérés rámutatott: „Magyarország tanúja volt annak, hogy megnőtt a nyíltan antiszemita Jobbik népszerűsége”. A jelentés Magyarországgal foglalkozó fejezete megállapította, hogy a magyar alkotmány, valamint más törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot, és hogy a kormány általános értelemben tiszteletben tartotta azt. „Nem voltak jelentések a vallásszabadság megsértéséről” – olvasható a riportban, amely szerint a vallásszabadság jogának megvédelmezésében a kormányzat tavaly sem javuló, sem pedig romló tendenciát nem mutatott. Az elemzők megállapították, hogy mind a régi alkotmány, mind az új alaptörvény elválasztotta az államot az egyháztól, mint ahogy azt is, hogy az utóbbi biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az amerikai diplomaták által összeállított jelentés rámutat arra, hogy Magyarországon voltak jelentések vallási hovatartozás, hit vagy gyakorlat miatti társadalmi bántalmazásról, és arról is, hogy prominens társadalmi vezetők pozitív lépéseket tettek a vallásszabadság előmozdítása érdekében. A dokumentum ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az új egyháztörvény „azt eredményezheti, hogy a vallási szervezetek státusának meghatározását túlságosan átpolitizálttá teszi”. A jelentés emlékeztetett rá, hogy az amerikai kormányzat számos alkalommal tárgyalt az 1990-es jogszabályt felváltó törvénnyel kapcsolatban magyar törvényhozókkal és kormányzati tisztségviselőkkel, valamint nemzetközi és magyar civil szervezetek képviselőivel. „Egy Orbán Viktor miniszterelnökhöz decemberben eljuttatott üzenetében (Hillary) Clinton külügyminiszter az amerikai kormány nevében mély aggodalmának adott hangot az újonnan elfogadott vallástörvénnyel kapcsolatban, külön kiemelve a regisztrációs folyamatokat és a parlament szerepét annak meghatározásában, hogy kit ismerjenek el vallási közösségként” – hangoztatja a dokumentum. A jelentést hétfőn Washingtonban ismertető Suzan Johnson Cook különleges megbízatású nagykövet Fehéroroszországgal és több közép-ázsiai országgal egy sorban említette Magyarországot, mint olyan államot, amelyben tavaly „a szigorú törvények megnehezítették a vallási közösségek törvényes bejegyzését, ami gyakran azt jelentette, hogy a nem regisztrált csoportok jogosulatlanná váltak az állami pénzügyi támogatásra vagy adókedvezményekre, vagy nem lehetett saját tulajdonuk”. A vallásszabadság-jelentés megemlítette, hogy a magyarországi zsidó szervezetek komoly aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy megítélésük szerint a társadalom eltűri a közbeszédben elhangzó antiszemita megjegyzéseket. A dokumentum rámutatott arra, hogy ilyeneket a Jobbik „radikális parlamenti párt és más szélsőjobboldali szervezetek vezetői” tettek. A magyar kormány üdvözli, hogy az amerikai külügyminisztérium 2011-re vonatkozó vallásszabadság-jelentése szerint a magyar alkotmány, valamint más törvények és intézkedések védelmezik a vallásszabadságot – reagált a Miniszterelnökség Nemzetközi Kommunikációs Irodája kedden az MTI-nek a jelentésre.
Dr. Thomas Farr, a Georgetown Egyetem vallásszabadságot vizsgáló projektjének vezetője ugyanakkor kritizálta az Egyesült Államok kormányát, amiért szerinte nem váltja cselekvésre a szavakat. Rámutatott: a vallásszabadságról szóló törvény, amely alapján az évi jelentés készül, arra is kitér, hogy az Egyesült Államoknak tenni is kell a vallásszabadság biztosításáért a világban.
Mindazonáltal az Egyesült Államokban sem felhőtlen a helyzet: emlékezetes, hogy még mindig tart számos jogi eljárás, mivel rengeteg katolikus intézmény, többek közt számos egyházmegye is beperelte a kormányt, amiért az kötelezte őket is olyan állami egészségügyi biztosítás kötésére a dolgozóik számára, amely magában foglalja az abortusztablettát, a sterilizációt és a fogamzásgátlást. Aki megszegi a törvényt, hatalmas büntetésre számíthat, így számos katolikus intézményt fenyeget a bezárás veszélye.
Forrás: magyarkurir.hu